Képviselőházi irományok, 1881. XII. kötet • 354-425. sz.

Irományszámok - 1881-360. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a kir. járásbiróságok hatósági körébe utalt büntető ügyekben a felebbvitel korlátozását” tárgyazó törvényjavaslatra

64 360. szám. szabadság jól felfogott érdekével alig lenne összeegyeztethető; másfelöl azonban a harmadbirósághoz való felebbvitelt a fentebb kifejtettekre való tekintettel korlátlanul annál kevésbé találta megengedhetőnek, mivel ez részben meghiúsítaná azon czélt, a melyet a bizottság a kir. táblák ügyforgalmának csökkentése szempontjából a változtatás által elérni kivan. A 4. § rendelkezése két irányban tér el a ministeri javaslattól. Egyfeló'l azt irja elő, hogy a 2. és 3. §§, szerint meg nem engedett felebbvitelek visszautasítása a kir. tábla hatásköréhez tartozik; ami a mellett, hogy azon kérdés felülbírálása, ha váljon a további felebbezes a törvény által ki van-e zárva, rendszerint igen kevés időt vesz igénybe, fokozza a jogbiztonságot, mert a felebbezes visszautasításának jogát nem ruházza azon biróra, a ki a felebbezéssel megtámadni kivánt Ítéletet hozta. Másfelől a meg nem engedett felebbezes használásáuak pénzs esetleg szabadágsvesztés büntetéssel való sujtását (minist, jav. 5-ik §-a), a bizottság elejtette; mert nem tartja megengedhetőnek, hogy a tisztán rendbüntetés jellegével bírható pénzbüntetés ezen esetben szabadságvesztés büntetésre változtattassék át, e nélkül pedig tekintve, hogy az olynemtí cselekményeket, a milyeoekről itt szó van, legnagyobbrészt vagyon nélküli egyének követik el, a pénzbüntetés alkalmazásának kivánt sikere alig lenne. Az 5. §. az 1. §-bau elfogadott elvnek képezi folyományát, míg a 6. és 7. §-okban a ministeri javaslat 1. §-nak tartalma van átvéve. A 8. §. a dolog természetének megfelelő átmeneti intézkedéseket tartalmaz. A 9. §-ban a törvény hatályba lépte határidejének meghatározását azért véli a bizottság az igazságügyministerre bizandónak; mert tekintettel arra, hogy az életbeléptetés az ügyrend némi módosítását teszi szükségessé, s előre meg nem határozható, hogy a javaslat mely időben emelkedhetik törvényerőre, — a hatályba lépés határidejét előzetesen czélszerűen megállapítani alig lehet. Végre megjegyzi a bizottság, hogy miután a javaslat csak a felebbviteli bíróságokat és a felebbvitelek részbeni korlátozását szabályozza, egyébként pedig a bűnvádi eljárás szabályait érintetlenül hagyja: önként-következik, hogy a kir. törvényszékek a hatáskörükhöz utalt ezen ügyekben épen oly módon fognak eljárni, épen úgy az iratokból fogják ezen ügyeket felülbírálni, mint a hogy ezt eddig a kir. táblák tették; a minek a törvényjavaslatban kifejezett kijelentése annál inkább mellőzendőnek mutatkozott, mivel a mi e részben teendő, az csupán a birói ügyviteli szabályok némi, módosításából áll, a mire a törvény végrehajtására hivatott igazságügyminister ugy is általános felhatalmazással bir. Budapesten, 1882. évi október hó 31-én. Apáthy István s. k., Teleszlvy István s. k., *z igaztágügyi litotttág elnöke. az igaudgügyi hviottság előadója.