Képviselőházi irományok, 1881. XII. kötet • 354-425. sz.
Irományszámok - 1881-355. Törvényjavaslat, a budapesti nemzeti szinháznál a tűzveszély elleni életbiztonsági és épitésrendőri tekintetekből szükségessé vált és foganatositott épitkezések, átalakitások és javitásokról
12 355. szám. A hatvan személyből álló karok részére van összesen öt kijárás, melyek ketteje egyenesen a szabadba, a többi három pedig a bolthajtásos folyosón és lépcsőn át az udvarra vezet. Ha az összes személyzet egy ajtón menekül, még akkor is oly szám ez, mely a legszigorúbb biztonsági követelménynek is megfelel. Mindezeken kivül még igen sok munkát kellé teljesiteni e két hó alatt, a melyek a tűzbiztonsági muukálatok folytán váltak szükségessé s melyekre ezek által kényszeríttetvén, szintén most hajtattak végre. A tavaly készült s újonnan díszített páholyfolyosókat mind meg kellé újítani, mert a gázcsövek kicserélése által a papirszőnyeg s falazat teljesen használhatlanná vált. A harmadik emeleti folyosók padozatának s ezzel összeköttetésben a második emeleti menyezetnek újból való elkészítése által nemcsak a földszint s első emeleti, hanem a második emeleti páholyfolyosók is megújittattak. A lépcsőház külső előcsarnok festése s falazata, az ott felhalmozódott anyagok által teljesen hasznavehetetlenné vált, épen úgy tönkre tette a bontás okozta sűrű por az újonnan díszített páholyok legtöbbjét, nemkülönben az erkélyt s annak" bútorzatát. Az új díszítéssel összhangzásba kellé hozni a színpadon használt s igaz, hogy már felette nagy részben elrongyolt suffitákat, melyek újból való előállítása nem csekély munkába s pénzbe került. Ezek azok, miket a kormány a nemzeti színház igazgatóságának javaslatára szükségesnek tárta a nemzet e legelső s mindenesetre becsületére váló színházában végrehajtatni. Legbensőbb meggyőződésem szerint mindaz, a mi történt, okvetlenül szükséges volt arra, hogy valamint a közönség, úgy az előadó személyzet is megóva legyen a veszélytől; de szükségesek voltak mindezek a muukálatok azért is, hogy a nemzet e háza s féltett kincse megóvassék, a mennyire emberileg lehetséges, magától a veszély lehetőségétől is. A színház szinpadán s annak közelében, a hol támad majdnem mindenkoron a tűz, eléghető, meggyúlható anyag más nem létezik, mint a sülyesztő oszlopzata, a szinfalak, a suffiták s díszletfüggönyök. De mily csekélységre száll alá az éghető tárgyak e veszélyessége, ha meggondoljuk, hogy kő- és vasfalak között helyezvék el s ha meggondoljuk, hogy kétezer akó viz áll minden pillanatban rendelkezésünkre, hogy a legcsekélyebb veszély beálltával az elemet elemmel győzzük le biztosan. Mindezen mnnkálatok hazai czégek által lettek előállítva, nevezetesen az összes vasművek a Schlick-gyár, a szinpadi eső- és vízvezetéki muukálatok a Zellerin czég, a kőművesmunkák Vágner János építész, az asztalos munkák Thék Endre, a gázcsövezési munkák a Pischurni czég, a tűzmentes mentő-lemezek Nagel Június által stb. Ezekre vonatkozólag az illetőkkel jogi és technikai szakemberek közreműködésével szerződések köttettek s azokban a színház érdekei biztosíttattak. A munkák jeles módon lettek végre hajtva s meg vagyok győződve, hogy azokat a mívelt külföld is hasznos tanulmányozás tárgyává teheti. Tüzetes szabályok által gondoskodva van arról is, hogy mindenki, ki a tűzbiztonsági teendők körül el van foglalva — ismerje e tekintetben kötelességét s hogy az ellenőrzés naponkint sikeresen gyakoroltassák. ^ A felsorolt munkálatok összes költségei 153,261 frt 50 krra rúgnak.
