Képviselőházi irományok, 1881. IX. kötet • 303-351. sz.

Irományszámok - 1881-315. 1882. évi XIX. törvényczikk, a madridi egyezmény beczikkelyezéséről

32 315. szám. Ces protégés ne seront soumis á aucun droit, impőt ou taxe quelconque, en dehors de ce qui est stipulé aux articles 12 et 13. Article 3. Les Consuls, Vice-Consuls ou Agents con­sulaires Chefs de poste qui résident dans les États du Sultan du Maroc, ne pourront choisir qu'un interpréte, un sóidat et deux domestiques parmi les sujets du Sultan, á moins qu'ils n'aient besoin d'un secrétaire indigéne. Ces protégés ne seront soumis non plus á aucun droit, impőt ou taxe quelconque, en dehors de ce qui est stipulé aux articles 12. et 13. Article 4. Si un Représentant nomme un sujet du Sultan á un poste d'Agent consulaire dans une ville de la cőte, cet Agent sera respecté et honoré, ainsi que sa famille habitant sous le mérne tóit, laquelle, comme lui-méme, ne sera soumise á aucun droit, impőt ou taxe quel­conque en dehors de ce qui est stipulé aux articles 12. et 13.; mais il n'aura pas le droit de protéger d'autres sujets du Sultan en dehors de sa famille. II pourra, toutefois, pour l'exercice de ses fonctions, avoir un sóidat protégé. Les Gérants des Vice-Consulats, sujets du Sultan, jouiront, pendant l'exercice de leurs fonctions, des mémes droits que les Agents consulaires sujets du Sultan. Article 5. Le Gouvernement marocain reconnaít aux Ministres, Chargés d'affaires et autres Repré­sentants le droit, qui leur est accordé par les Traités, de choisir les personnes qu'ils emploient, sóit a leur service personnel, sóit á celui de leurs Gouvernements, á moins toutefois que ce ne soient des Cheiks ou autres employés du G uvernement marocain, tels que les soldats de ligne ou de cavalerie, en dehors des Ma­ghaznias préposés a leur garde. De mérne ils ne pourront employer aucun sujet marocain sous le coup de poursuites. Ezen védett egyének semminemű illetéknek, adónak vagy díjnak alávetve nincsenek, kivéve azt, a mely a 12. és 13. czikkben állapitta­tik meg. 3. czikk. A marokkói Sultán államaiban székelő azon consulok, alconsulok vagy consulsági ügynökök, a kik a hivatal főnökei, a Sultán alattvalói közül csak egy tolmácsot, egy katonát és két szolgát választhatnak, kivéve, ha belföldi tit­kárra van szükségük. Ezen védett egyének szintén nincsenek semminemű illetéknek, adónak vagy díjnak alá­vetve; kivéve azt, mely a 12. és 13. czikkek­ben állapittatik meg. 4. czikk. Ha valamely képviselő consulsági ügynöki hivatalra valamely tengerparti városba a Sul­tán alattvalóját nevezi ki: ezen ügynök ugyan­azon fedél alatt lakó családjával együtt elis­mertetik és tiszteletben tartatik, és sem ő maga, sem családja semminemű illetéknek, adónak, vagy díjnak alávetve nincsen, kivéve azt, mely a 12. és 13. czikkben állapittatik meg; de nem áll jogában családján kivül a Sultán más alatt­valóit védeni. Azonban hivatalos működése czéljára egy védett katonát tarthat. Az alconsulságok ügyvivői, a kik a Sultán alattvalói, hivatalos működésük ideje alatt ugyanazon jogokat élvezik, mint azon consul­sági ügynökök, a kik a Sultán alattvalói. 5. czikk. A marokkói kormány elismeri, a ministe­reknek, diplomatiai ügyvivőknek és más kép­viselőknek a szerződések által biztosított azon jogát, hogy szabadon választhatják azon egyé­neket, a kiket vagy személyes szolgálatukra, vagy kormányuk szolgálatára alkalmaznak, úgy mind a mellett hogy ezek Seikek, vagy a marokkói kormány más alkalmazottjai, jelesen lovas és sor-katonák ne legyenek, az őrizetükre kirendelt Maghazniákat kivéve. Úgyszintén nem alkalmazhatnak oly marokkói alattvalót, a ki hatósági üldözés alatt áll.

Next

/
Oldalképek
Tartalom