Képviselőházi irományok, 1881. IX. kötet • 303-351. sz.
Irományszámok - 1881-330. 1882. évi XXX. törvényczikk, a Szerbiával 1881. május 6./ápril. 24. kötött kereskedelmi szerződésről
330. rek és világitó-anyagok, valamint épület-anyagok használata után még akkor is szedhetők, hogy ha ezen czikkek azon kerületben, melyben a fogyasztási adó szedetik, nem állíttatnak elő. XI. czikk. Miután az osztrák-magyar monarchiában a szerb származású tárgyak a vámok és mellékilletékek fizetésénél abban a bánásmódban részesittetnek, a mely a legnagyobb kedvezést élvező nemzet irányában fennáll: ennélfogva a magyar vagy osztrák származású árúk sem lesznek Szerbiában vám-, helyi vagy bármi másnemű pótdíjnak vagy pedig új vagy azoknál magasabb mellékilletékeknek alávetve, mint a melyek jelenleg a legnagyobb kedvezést élvező nemzet irányában fennállanak, t. i. 1. a hordásért: 100 kilogram után 20 dinár-para és csupán ott, a hol e szolgálat a vámhivatal tisztviselői által teljesíttetik; 2. a mérlegezésért: 100 kilogram után 8 dinár-para; 3. a kövezetért: 100 kilogram után 10 dinár-para ; 4. a raktárilletékért: 100 kilogram után és naponkint 5 dinár-para; ezen illeték könnyen meggyúló és robbanó árúknál 100 kilogram után és naponkint 10 párával növekszik. Magától értetik, hogy a mellékilletékek csak annyiban szedhetők, a mennyiben azon szolgálatok, a melyekre ezen illetékek ki vannak szabva, valósággal és a vámszabályok és törvényeknek megfelelően teljesíttettek. Egyébiránt a két szerződő fél megegyezett abban, hogy ezen pótilletékeknek bárminemű leszállítása, a mely valamely harmadik állam árú czikkeire nézve nyújtatnék, hasonlóképen haladéktalanul fog az ugyanazon természetű magyar vagy osztrák származású czikkekre is alkalmaztatni. XII. czikk. Azon külön intézkedések sérelme nélkül, melyek a vasúti forgalomban alkalmazandó vámeljárásra vonatkoznak, megegyezés jött létre arra nézve, hogy azon árúk, melyek az egyik szerződő fél területén vámbiztositási eljárás szám. 163 la consommtion des boissons et comestibles, des fourrages, des combustibles et des matiéres d'éclairage, ainsi que des matériaux a construction, quand méme ces articles ne seraient pas produits dans le rayon oú le droit d'accise est percu. Article XI. Les provenances serbes étant traitées dans la Monarchie austro-hongroise, quant á l'acquittement des droits et taxes accessoires, d'aprés les dispositions en vigueur á l'égard de la nation la plus favorisée, les marchandises de provenance autrichienne ou hongroise ne seront également soumises en Serbie á aucune taxe additionelle de douane, locale ou de tout autre génre, á des taxes accessoires nouvelles ou supérieures á celles qui existent actuellement a l'égard de la nation la plus favorisée, savoir: 1° pour le port: 20 paras de dinár par 100 kilogrammes et seulement Iá oü ce service est fait par les employés de la douane; 2° pour le pesage: 8 paras de dinár par 100 kilogrammes; 3° pour le pavé: 10 paras de dinár par 100 kilogrammes; 4° pour le magasinage: 5 paras de dinár par 100 kilogrammes et par jour; cetté taxe est augmentée de 10 paras par 100 kilogrammes et par jour pour les marchandises qui peuvent facilement s'enflammer et fairé explosion. II s'entend que les taxes accessoires ne peuvent étre percues qu'en tant que les services auxquels ces taxes sönt affectées ont été rendus effectivement et conformément aux prescriptions et lois douaniéres. II demeure en outre convenu que toüte diminution de ces taxes additionelles qui serait accordée aux marchandises d'un tiers État sera également appliquée sans délai aux articles de méme nature de provenance autrichienne ou hongroise. Article XII. Sans préudice des dispositions particuliéres sur le traitement douanier du trafic sur les chemins de fer, il est convenu que les marchandises qui sönt soumises, sur le terri tőire d'une des Parties contractantes, au trai 21*
