Képviselőházi irományok, 1881. IX. kötet • 303-351. sz.
Irományszámok - 1881-324. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, „a közadók kezeléséről” szóló törvényjavaslat tárgyában
98 324. szám. IV. FEJEZET. Adóelengedések. 49. §. Az elemi csapások által okozott károk 1876: XV. t.-cz. 49. §. rendkivüli eseteiben adóelengedésnek van helye. Ily elemi csapások: a) jégeső, árviz és tűz általában; b) a terményeknek rovarok általi elpusztítása nagyobb kiterjedésű, egész dűlőket magukban foglaló területeken; c) szántóföldekre nézve oly fagy, tartós szárazság vagy földárja által okozott oly árviz, mely a bevetett földeknek termését, hasonlóképen egész határokat magokban foglaló nagyobb területeken oly módon és időben semmisiti meg, hogy az illető földek azon évben már újabb veteményezés által jövedelmezőkké általában nem tétethetnek; d) erdőknek tűz általi pusztítása. e) szőlőknél a fagy, a szőlőnek azon területére nézve, melyen az évi termést egészen megsemmisítette. 50. §. Az adóelengedés a pénzügyminister által 1876: XV. t.-cz. 50. §. szabályzott módon megejtett vizsgálatok alapján állapittatik meg és csak egy évre — a folyó adóra adatik. Erdőknek tűz általi pusztításánál azonban több évre terjeszthető ki az adóelengedés. Az elemi csapás által sújtott földrészlet után járó adó egyharmadrészben, kétharmadrészben, vagy egészben elengedtetik, ha a termés hasonló mérvben semmisittetett meg. Tűz vagy árviz által elpusztított épületek adója a kár mérvéhez képest engedtetik el. A letakarított, de még be nem hordott, vagy asztagokban, kazalokban és csűrökben lévő terményeknek elemi csapás általi megsemmisülése esetén adóelengedésnek nincs helye. Hasonlóan nincs helye adóelengedésnek haszonbérbe adott oly birtok után sem, melyre nézve a birtokos a bérszerződésben az évi bérösszegnek elemi csapások által okozott károk