Képviselőházi irományok, 1881. VIII. kötet • 240-302. sz.

Irományszámok - 1881-249. A zárszámadási bizottság jelentése, az 1880. évi állami zárszámadások megvizsgálása tárgyában

249. szám. 73 Hiszen a törvény 16., illetőleg 21. §-a világosan mondja, hogy a tiszaszabályozási társulatok, Szeged városa és lakói által 50 éven át 6%-tóli évi járulék félévi előleges részletekben és pedig mindenkor április és október l-jén fizetendő, és hogy a félévi járulékok azon része, mely a kölcsön felvétele napjától az illető félév utolsó hava végéig jár, a kölcsön kifizetése alkalmával visszatartandó. Az államkincstár a Tisza és szegedi kölcsön létrejötténél a törvény értelmében ugyan jótállást, de terhet nem vállalt, mert az államkincstár által a törvény 3. §-a értelmében a 44.000,000 forintos névértékű kölcsön kamatozására és törlesztésére utólagosan fizetendő 2.400,000 frt évjárulék fedezetét képezi a kölcsön alappénzeiből a tiszaszabályozási társulatoknak 25.000,000 frt, Szeged városának és lakóinak pedig 15.000,000 frt erejéig nyújtandó kölcsönök után a törvény 16. és 21. §-a értelmében 50 éven át előleges félévi részletekben fizetendő 6%-tóli, tehát 2.400,000 frt évi járulék. Ezen bevételi és kiadási évjárulék tehát inkább átfutó jelleggel bir az állam kezelésében. A kölcsönt nyert vízszabályozási társulatok és Szeged városa s lakói által tehát a 40.000,000 frt után 50 év alatt 2.400,000 írtjával számítva, 120.000,000 frt fog fizettetni, mely összeg fedezetét képezi az államkincstár által a 44.000,000 frt névértékű tiszai és szegedi kölcsön kamatozására, tőketörlesztésére és nyereményekre az évjárulék hováforditását igazoló kimutatás szerint a megtakarított kamatok levonása után szükséges 119.635,624 frt 35 kr. A fedezetre nézve még további biztosítást nyújt azon körülmény, hogy az évjárulékoknak már fennebb emiitett, utólagos és előleges fizetése folytán 7» évi annuitási részlet, hol egészben, hol részben, hosszabb - rövidebb időre az államkincstár rendelkezésére áll, mely összeg esetleges gyümölcsöztetéséböl származó kamatokban a netán mutatkozó hiány bő fedezetét találná. Figyelmen kivül nem hagyható azon körülmény sem, hogy egyes kihúzott sorsjegyek be nem váltása által szintén némi megtakarítás fog mutatkozni. Végre még megjegyeztetik, hogy ezen körülmény, mely szerint a sorsolási terv mellékletét képező részletes számitás (Verwendungs-Aubweis) szerint 50 év alatt 19.587,280 frt forditandó nyereményekre, képezte egyik lényeges tényezőjét az elért kibocsátási árnak, mert az által a kötvénybirtokos-hitelezöknek a kisebb (4%) kamatláb ellensúlyozásául nagyobb nyereményekre nyújtatott kilátás. A kötvények későbbi kibocsátása és értékesítése által elért, fennebb emiitett kamat megtakarítás számítása a következő: a) a kölcsön-konsortiumnak átadott kötvények után, még pedig: 1880. május 15-én . 6.050,000 frt után . . . 30,250 frt — kr. 1880. július 1-én . . 6.600,000 > » ... 66,000 > — > 1880. augusztus 15-én 5.500,000 > > ... 1880. szept. 11-én 3.850,000 » > ... 22.000,000 frt. 1880. nov. 25/28-án . 5.000,000 frt után . . . 1881. január 26-án . 6.000,000 > > ... 11.000,000 frt. 1881. május 29-én . 5.000,000 frt után . . . 1881. június 30-án 5.850,000 > > ... 10.850,000 frt. 91,277 frt 78 kr. 82,500 68,444 > 44 > > 32,333 frt 34 kr. 77,333 > 33 » 32,777 58,500 frt > 78 kr. > 43.850,000 frt. 448,138 frt 89 kr. KÉPVH. IROMÁNY. 1881—84. VIII. KÖTET. 10