Képviselőházi irományok, 1881. VIII. kötet • 240-302. sz.

Irományszámok - 1881-291. Törvényjavaslat, a megszállott tartományokban és a monarchia másik állama déli részeiben felmerült zavarok alkalmából, elesett vagy megsebesülés, avagy a hadi fáradalmak következtében elhalt hadseregbeli (hadtengerészeti) és honvédségi egyének segélyre szorult özvegyeinek és árváinak ideiglenes segélyezéséről

336 291. szám. alatt álló s fentebb már emiitett organikus törvény létre fog jönni. Az elvek, melyek e javaslatban le vannak fektetve, ugyanazok, melyek amaz organikus törvényben is irányadokul vannak megállapítva. E javaslat is ép ugy, mint az 1882-ik évi XI. törvényczikk a monarchia két állama kormányának közös megegyezésén alapul, mert egyfelől nem lehetett és nem szabad szem elöl téveszteni az előnyöket, melyek az ugyanazon véderö'höz tartozókra nézve az egyenlő elbánásból erednek s azért a magyar honvédség özvegyeinek és árváinak ellátása sem fektethető más alapra, mint a melyre a közös hadsereg tagjai özvegyeinek és árváinak ellátása fektetve van; s mert másfelől, ép a segélyezendők érdekében gondosan kerülni kell ama visszásságokat, melyek különböző elbánás esetében azon tudatot keltenék fel, hogy azok családjai, kik mindnyájan ugyanazon hadi szerencsének osztályosai, nem egyforma elbánásban részesittetnek. A nyújtandó segély mennyisége az 1882-ik évi XI-ik törvényczikkben, melyre a javaslat 2. §-a hivatkozik, van megszabva. Attól eltérni sem méltányosnak, sem czélszerűnek nem látszik; tovább terjeszteni pedig a segély nagyságát nem engedi meg azon alap korlátolt volta, a mely alap fedezetül van kijelölve. A javaslat 1. §-a felhatalmazást kér a törvényhozástól a ministerium részére, hogy a szóban forgó családok segélyezését ideiglenesen, vagyis addig is eszközölhesse, a mig e részben átalános törvény fog alkottatni. A ministerium, tekintettel a fenforgó körülményekre, nem halaszthatta el a gyámol nélkül maradt özvegyek és árvák segélyezése iránti intézkedést addig, mig ama törvény, mely tárgyánál és fontosságánál fogva is behatóbb és hosszasabb tárgyalást igényel, létesítheti) lesz. A javaslat 2. §-a a segélyezés mérvét állapítja meg, követendőkül mondván ki e részben az 1882-ik évi Xl-dik törvényczikk határozványait. Az indokok, melyek e most emiitett törvényczikk megállapításánál alapul szolgáltak, szolgálnak alapjául a jelen javaslatnak is, s azok ismétlését szükségesnek nem látom. A javaslat 3. §-a a segélyezések fedezésére a hadmentességi alapot jelöli meg. Ezen intézkedés megfelel az 1880. évi XXVII. törvényczikk rendelkezésének. Ugyanezen törvényczikk 5-ik §. 2. pontján alapul azon intézkedése is, hogy az elhalt havidíjasok özvegyei és árvái is ugyanezen alapból láttassanak el, a jelen törvény életbeléptétől fogva, a fenálló szabályok értelmében őket megillető azon járandóságokkal, melyek eddig a közös hadügyi tárcza terhére estek. A következő 4. §. végül a törvény végrehajtása iránt intézkedik. Budapest, 1882. évi május hó 23-án. Szende'Béla s. k., honvédelmi mintatér.