Képviselőházi irományok, 1881. VIII. kötet • 240-302. sz.
Irományszámok - 1881-287. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése, Ugron Gábor országgyülési képviselő mentelmi ügyére vonatkozólag
326 287. szára. folytán a m. kir. Curia, mint semmitoszék 1881. évi július hó 7-én tartott ülésében az ügyet vizsgálat alá vévén, 13,022. sz. a. hozott határozatával, a beadott semmiségi panasznak helyt adott, és a tárgyalási határnap elhalasztása iránti kérvénynek helyt adó sajtóbirósági végzést megsemmisítette, egyúttal a sajtóbiróságot az időközben már elmúlt tárgyalási határnap helyett új tárgyalási határnap kitűzésére, az esküdtszék behívására s a tárgyalás szabályszerű megtartására utasítván. Ennek következtében a kolozsvári sajtóbiróság új tárgyalást tűzött ki, mely 1881. évi augusztus hó 16-án megtartatván, vádlott Ugrón Gábor képviselő felmentésével végződött. Ez a tényállás. Minthogy e szerint az Ugrón Gábor képviselő ellen folytatott sajtópernek az illetékes bíróság előtt már véglegesen történt befejezése után, jelenleg nem az a kérdés, hogy mentelmi joga ezen ház által felfüggesztessék-e vagy sem? a mentelmi bizottság, hatáskörének szemmel tartása mellett, csak azon szempontból vélte a t. ház részéről hozzá utasított ügyet elbirálandónak, vájjon a fenforgó esetben, a bíróságnak eljárása szolgáltat-e indokot arra, hogy ezen bizottság a t. háznak javaslatot tegyen, megfelelő intézkedéseknek elrendelése czéljából. Hazai törvényeink csak igen kevés szabályt tartalmaznak az országgyűlési képviselők immunitására vonatkozólag. Idézhetjük az 1723-ik évi X. t.-czikket, mely szerint az országgyűlés tagjait a mentelmi jog »menet és jövet* illeti meg, és azok bántalmazóira súlyos büntetés van szabva; az 1867-ik XII. t.-cz. 47. §-a szerint pedig, a közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottság tagjai, tettenérés esetét kivéve, az illető országgyűlésnek, ennek együtt nem léte esetében pedig azon bizottságnak, melynek tagjai, előleges jóváhagyása nélkül, se le nem tartóztathatnak, se közkereset alá nem vétethetnek. Ezen törvényeken kivül a m. kir. igazságügyministernek 1867-ik évi szeptember hó 18-án kelt rendelete pedig ide vonatkozólag azt tartalmazza, miszerint esküdtszéki bűnvizsgáló bíróságok idézésére mindenki személykülönbség nélkül megjelenni tartozik, s hogy e szabály alól csak az országgyűlés tagjai képeznek kivételt, de csak az esetben, ha mint vádlottak és nem mint tanuk lennének megidézendök. Más törvény, mely a bíróságoknak az országgyűlési képviselők ellen felmerülő fenyítő ügyekben való eljárására nézve irányadóul szolgálna, ez időszerint még nem létezik. A mi tehát Ugrón Gábor képviselőnek jelen esetét illeti, ugy az idézett törvények és az érvényben álló fentebbi ministeri rendelet alapján, s az eddigi törvényes gyakorlat tekintetbe vételével, valamint a rendelkezésre álló iratok átvizsgálása után, és eltérőleg a fent hivatkozott semmitöszéki határozatban érvényesült azon felfogástól, melynél fogva nevezett képviselő mentelmi jogának a múlt országgyűlés által történt felfüggesztése, azon országgyűlés berekesztése után is hatályban levőnek vétetik: a mentelmi bizottság abban a nézetben állapodott meg, hogy Ugrón Gábor ezen képviselőház tagja, mint vádlott ellen, a sajtóbiróság nem járhatott volna el mindaddig, mig annak mentelmi joga ezen képviselőház által fel nem függesztetik, és igy a kolozsvári sajtóbiróság eljárása nevezett képviselő ellen 1881-ik évi június hó 24. napjától fogva, mely napon Ugrón Gábor képviselőnek meg lett választva, az országgyűlési képviselő mentelmi jogával ellenkezik, azon oknál fogva, mert a múlt 1878/81. országgyűlés fentebb emiitett, és Ugrón Gábor mint akkori képviselőnek mentelmi jogát felfüggesztő határozat hatálya nem terjedhet tovább, mint azon országgyűlésnek berekesztéséig, illetőleg nevezett képviselő akkori mandátumának lejártáig ; a kolozsvári sajtóbiróság a múlt országgyűlés berekesztése után tehát többé nem a mentelmi jog felfüggesztését kimondó országgyűlési határozat alapján járt el Ugrón Gábor ellen, hanem eljárt mint akármely más személy ellen; azon naptól fogva azonban, mikor Ugrón Gábor képviselővé ismét megválasztatván, az országgyűlési képviselő mentelmi jogának ismét élvezetébe lépett, öt oly törvényszerű mentelmi jog illette meg, a mely csak a jelen országgyűlés képviselőháza által lett volna felfüggeszthető; a kolozsvári
