Képviselőházi irományok, 1881. VIII. kötet • 240-302. sz.
Irományszámok - 1881-273. Törvényjavaslat, a fennállott kikindai kerülethez tartozott községek határában fekvő kincstári úgynevezett „Überland” földek eladásáról
273. szám 265 Melléklet a 273. számú irományhoz. Indokolás, „a fennállott kikindai kerülethez tartozott községek határában fekvő kincstári úgynevezett „Uberland" földek eladásáról" szóló törvényjavaslat tárgyában. Az 1690-ik évi hadjárat alatt Törökországból vagyonukkal menekült nem egyesült görögök a Tisza és Maros melletti határőrvidéken megtelepedvén, miután az 1751. évi országgyűlés után ezen határőrvidék a honhoz visszacsatoltatott és polgárosittatott, a volt határörök egy része az akkor még katonai kormányzat alatt állott bánságba vándorolt és itt letelepittetvén, a volt nagy-kikindai kerületet képezett 10 községet alapitá. Ezen kerület lakosainak határöri minősége is megszüntettetvén, Mária Terézia királynő 1774-ik évi november 12-én kelt kiváltságlevelet adott ki részükre, melylyel elrendeltetett, hogy azon földterület, melynek használatában a kerületi lakosok meghagyattak, királyi mérnökök által — habár csak általánosan és dűlőnként ugyan, de a holdszámoknak és földminőségnek kitétele mellett méressék fel és adassék át a kerületnek a lakosok közt leendő kiosztás végett, hogy továbbá az ekkép az ország úrbéri törvényei szerint alakítandó constitutiumokról szabályos telekkönyvek készíttessenek és a bánsági kir. közigazgatásnak terjesztessenek fel. Az 1778. évben befejezett felosztás alapján az első mérnöki felmérés 1785-ik évben a József császár által a bánság felmérésére kiküldött mérnökök által megtétetvén, ezeknek számítása szerint a kerületi összes úrbéri birtok az úgynevezett bonificationális és industriális földekkel együtt 65,880 1090 /IGOO holdat tett, mely 6,725 úrbéri házhelyre, 1,621 > telek és 537 > zsellértelekre lett felosztva, melyért a kir. kincstár az úrbéri kárpótlást meg is kapta. Ezen úrbéri területen kivül a privilégium keletkezésekor a nagy-kikindai kerületben használható földek nem léteztek, hanem csak mocsáros és nádas helyek, melyek a privilégium szerint a kerület lakosainak haszonbérbe adattak. Ezen mocsárok és nádasok, melyek a kerület területének legnagyobb részét képezték — azon nagyszerű töltések és vizlecsapolások által, melyek II. József császárnak rendelete folytán 1781. évtől kezdve egész 1789-ig Bács, Torontál és Temes megyékben, részint azon megyék közmunka-erejével, legnagyobb részben azonban a só felemelt árából országos költségen létesíttettek és 1844. évig majdnem szakadatlanul folytattattak, oly nagy mérvben szárittattak,ki, hogy 1786-ik évben már több ezer holdnyi és az 1814-ik évi felmérések szerint már 33,189 916 /i«oo holdnyi területű úgynevezett Uberland földeket lehetett a kerületi lakosságnak .haszonbérbe adni. KÉPVH. IROMÁNY. 1881—84. VIII. KÖTET. 34
