Képviselőházi irományok, 1881. VIII. kötet • 240-302. sz.

Irományszámok - 1881-268. törvényjavaslat, a szegedi tiszai állandó híd feljáróinak kiépitéséhez megkivántató költségről

268. szám. 215 hassanak elő s ehhez képest a hídhoz való juthatás, — különösen a szegedi oldalon — csak nagyobb mfíszerkezetű építmények segélyével közvetíthető. A feljárást közvetítő építmények e szerint nélkülözhetlen s elválaszthatlan kiegészitő részét képezik az építés alatt álló hídnak, melynek teljes elkészítését az állam a fennebb idézett törvény 3-ik §-a értelmében a város részéről a reconstructió érdekében hozott nagy áldozatokkal szemben, minden visszteher nélkül magára vállalta. A kérdéses hídfeljáróknak a forgalom igényeihez mérten való előállítását a híd fekvési viszonyai nagyban nehezítik. Legfőbb nehézség, az útiejtő kiépítéséhez rendelkezésre álló terület korlátoltsága. A szegedi oldalon a lejáró csak az úgynevezett Széchényi-tér sarkáig terjedhet, mert ott nagy fennálló épületek léteznek, melyeket betemetni nem szabad, itt tehát csak 275 méter hossz az, melyen a 7"80 méternyi magassági különbségnek eloszolnia kell. Uj-Szegeden az arad-szegedi országúttal kell kapcsoltatnia a lejárónak, mely azon oldalon az egyedüli állandó s biztos közlekedés vonalat képezi. Az új-szegedi hídfő és az országút közti távolság 426 méter, mely hosszban a lejáró lejtője már előnyösebben elosztható. Mindkét oldalon feltétlenül szükséges azonban ezen fekvési helyzet mellett, hogy a hidtereket ketté választó hid-lejárók alatt a parton s a köztereken való forgalom lehetővé tétele czéljából közlekedésre alkalmas nyílások szerkesztessenek. A hídfőknél e mellett gyalog feljáró, illetőleg lépcső is mellőzhetlenül szükséges, hogy a part hosszában a rakparton és a védtöltésen forgó közönség a hidra feljuthasson a nélkül, hogy e végből az egész tér megkerülésével a rendes utfeljárókhoz kelljen visszamennie. A nagyobb lejtők hátrányainak ellensúlyozása végett mellőzhetlenül megkívántatik ezeken felül, hogy a feljárók uttalaja a forgalomra lehető legelőnyösebb módon s erős szilárd anyagból állittassék elő. Egyátalában nem lehet végül kellő figyelem nélkül hagyni ezen müvek előállításánál azon tekintetet sem, hogy a feljáróknak magával a hídszerkezettel és a környezettel mindenesetre bizonyos összhangban kell állaniok, minthogy a feljárók az építés alatt álló hídnak közvetlen folytatását s kiegészitő részét képezik. A kérdéses hídfeljárókra nézve a szegedi kir. biztosság által több irányban tett alternatív előtervezések és költségvetések alapján elkészitett terv, mely szerint a feladat az adott viszonyok között lehető legnagyobb takarékossággal oldassék meg, az érintett kívánalmaknak átalában megfelel. Ezen terv szerint, melyet •/. alatt ezennel vau szerencsém bemutatni, a munkálat minden részletnél csak a fennebbi tekinteteknél fogva mellőzhetlenül szükséges kellékekre szoríttatott. A munkálat építési modorát ennél lejebb szállítani nem lehet a nélkül, hogy ez által az annyi áldozattal létesített műveletek s különösen a feljárók által közvetlen érintett rakpart és hid aestheticai összhatása el ne rontassák. A javasolt terv kivitele összesen 450,000 frt kiadást igényel, mely összegből a történt előszámitás okhoz képest az 1882. év folyamán kerekszámban 200,000 frt, 1883-ban pedig 250,000 frt fog szükségeltetni. Éhez képest lett a szükségelt építési alap engedélyezése s illetve felosztása a törvényjavaslat l*ső és 2-ik §-ai alatt meghatározva. A hídfeljárók kérdése szoros összefüggésben áll magával a híd folyamparti pilléreinek építésével, a mennyiben a két hídfő-tér felé eső részének mi módon való kiépítésére a feljárók