Képviselőházi irományok, 1881. VIII. kötet • 240-302. sz.
Irományszámok - 1881-262. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a kir. Curiának országos képviselő-válaszási ügyekben való biráskodásáról” szóló törvényjavaslat tárgyában
195 262. szám. 262. szám. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a kir. Curiának országos képviselő-választási ügyekben való biráskodásáról" szóló törvényjavaslat tárgyában.* Az igazságügyi bizottság a hozzá utasított 10-számú törvényjavaslatot beható tanácskozás után általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta s több elvi módosítás után újra szövegezte. Az átdolgozott javaslatot •/. alatt azon kérelemmel mutatja be a tisztelt háznak, hogy azt általánosságban és részleteiben elfogadni méltóztassék. A törvényjavaslatnak általánosságban elfogadásánál a bizottságot a következő tekintetek vezérelték: 1. Hogy ezen törvényjavaslat az országos képviselőválasztásokat szabályozó 1874. évi XXXIII. t. ez. 89. §-ában foglalt törvényhozási intézkedés teljesítése. 2. Hogy ezen törvényhozási intézkedés óta semmi olyan új körülmény fel nem merült, olyan változás nem történt, mely azt, a mi akkor szükségesnek és helyesnek találtatott, jelenleg helytelennek, fölöslegesnek, vagy czélszerütlennek tüntetné fel. 3. Hogy a képviselő-választások ellen beadott kérvények fölötti bíráskodás, mint tisztán birói functio, elvileg sem tartozhatik a képviselőház, mint törvényhozási factor teendőihez, hanem a birói hatalom hivatott közegeire ruházandó át. 4. Hogy a kir. Curia a pártokon felül állva, a függetlenség és a tekintély mindazon attribútumaival bir, melyek lehetővé teszik, hogy ezen hatáskör reá teljes megnyugvással ruháztassák. A mi a törvényjavaslat részleteit illeti, a bizottság úgy az egyes intézkedések lényegére, mint az irályra és a szakaszok sorrendjére nézve megtette azon módosításokat, melyeket nézete szerint — a gyakorlati szükség és a világosság szempontja követelt. Módosításait a maguk teljességében a mellékelt szöveg mutatja ki, a miért is a szükségtelen ismétléseket mellőzve, magára a bizottsági szövegre hivatkozva, melynek egyes intézkedéseit az azokra vonatkozó szakaszok tartalma indokolja, csak azon módosítások bővebb indokolására szorítkozik, melyek a ministeri előterjesztéstől úgy a formában, mint elvileg, lényegesebb eltérést foglalnak magukban. Ilyen lényegesebb módosítások a következők: Nem tehette magáévá a bizottság a törvényjavaslat azon álláspontját, mely szerint a beadott kérvények alaki kellékei fölött továbbra is a ház gyakorolná a bíráskodást; mert a kérvények alakiságainak ilyetén birálata oly tág tért nyit a kérvények visszautasitására, hogy azon biztosítékok, melyeket ezen törvényjavaslat megalkot, könnyen meghiúsulnának, és azon hátrányok által, amelyeknek orvoslására ajivaslat törekszik, ellensúlyoztatnának. Csak három kellékre nézve lehet és kell kivételt tenni az általános szabály alól anélkül,