Képviselőházi irományok, 1881. VIII. kötet • 240-302. sz.

Irományszámok - 1881-252. Törvényjavaslat, a phylloxera vastatrix tovább-terjedésének meggátlása czéljából teendő intézkedésekről

96 252. szám. köztudomású tény is, hogy az ország futóhomokos vidékein levő szőlőkben a phylloxera mindeddig sehol sem merült fel. Ezek voltak azon intézkedések, a melyeket az 1880 : II. törvényczikk értelmében a kormány a phylloxera ellen foganatba vétetett; mivel pedig ugyanaz a törvény hatályba léptétől számítandó két évi időtartam lefolyása alatt a kormányt a szerzett tapasztalatok alapján rész letes törvényjavaslat előterjesztésére utalta: — ezúttal van szerencsém a kivánt törvényjavastatot előterjeszteni s indokolásául a következőket röviden fölemlíteni. A phylloxerának a külföldről való behurczolása ellen szükséges intézkedéseket azon államokkal szemben, melyek a megkötött phylloxera-egyezményhez járultak, ez utóbbi egyezmény állapítván meg, a jelen törvényjavaslatban szükség volt kimondani azt, hogy azon államokkal szemben, a melyek az egyezményhez nem járultak, a növényforgalom kellően korlátolható, illetőleg teljesen meg is tiltható. (1. §.) Minthogy a phylloxera leginkább és kiválóan elhurczolás, illetőleg a növényforgalom folytán terjesztetik, a törvényjavaslat a külföldről jött növények forgalmát külön felügyelet alá vethetónek (2. §.), a szőlőtőke, szölönövény, karók és a szőlőkben alkalmazott tárgyak belföldi forgalmát megtilthatónak (3. §.) s a növények kereskedésbe hozatalát oly faiskolák, üvegházak és kerttelepekböl, a hol szőlőtőkék vannak, megtiltottnak mondja. (4. §.) Hogy pedig a phylloxera jelenléte az ország különböző vidékein kellően constatálható legyen s a kormánynak e czélból kiküldött közegei a tulajdonjog alapján a tulajdonosok részéről nehézségekre ne akadjanak, kimondja a törvényjavaslat, hogy a szőlők, faiskolák és kerttelepek a kormány közegei által bármikor megvizsgáltathatok, s azokból egyes szőlőtőkék tanulmányozás végett kivehetők. (5. §.) Azon esetekre, a melyekben a phylloxera tényleg meglepett egyes vidékeket, a törvényjavaslat a következő intézkedéseket tartalmazza : az illető szőlőben minden ujitás tilos, a szőlő maga és esetleg környezete zárlat alá vethető, a szölömunka megtiltható, sőt még a személyforgalom is korlátozható illetőleg eltiltható (6.§.); ezek után a szőlőtőkék vagy kiirtatnak, vagy mérgezési vagy másféle a phylloxera kiirtására alkalmas eljárásnak vettetnek alája. (7. §.) Az igy esetleg teljesen kiirtott szőlők, mindaddig, mig más mivelési mód alá nem vétetnek, földadó alól mentesek (10. §.), sőt azon esetre, ha egy határban legalább 30 hold terület a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister felhívása folytán a tulajdonosok által önkényt és saját költségükön kiirtatik, az illető terület 10 éven át adómentes marad. (11. §.) Az eddigi tapasztalás azt igazolja, hogy a vész terjedésének leghatásosabb eszköze az, ha a phylloxera jelenléte idejekorán felfedeztetik. Miután pedig különösen a kisebb birtokosok figyelmét e tekintetben ösztönözni tanácsos, a törvényjavaslat (8. §.) a kellő időben történt följelentés esetére némi kártérítést helyez kilátásba, a kártérítési eljárás módozatait külön rendeletnek tartván fen (9. §.) Ezen kártérítési összegek, valamint a phylloxera irtás költségeinek részben való fedezése a szőlőbirtokosok a földadó 3, illetőleg a phylloxeravészhez közel fekvő szőlőtulajdonosok 9 százalék erejéig ideiglenes illeték alá vettetnek. (13. §.) A törvényjavaslat ezenkívül az eljáró hatóságokról (14. §.), a törvény megsértésének megfenyitéséröl(15. és 16. §§.) s egy állandó bizottság felállításáról (12. §.) intézkedik, a mely bizottság miden fontosabb kérdésben tanácscsal fog a kormánynak szolgálni. Budapest, 1882. évi márczius hó 31-én. Br. Kemény Gábor s. k., földmívelés-, ipar- és ktreskeddemügyi miniit.r.