Képviselőházi irományok, 1881. VII. kötet • 170-239. sz.

Irományszámok - 1881-171. A közgazdasági bizottság jelentése, „némely pénzügyi vámhoz ideiglenesen beszedendő pótlékokról” szóló törvényjavaslat tárgyában

171. szám. 7 A kormány továbbá a pótlékokat a beviteli megvámolásnál kívánja szedetni. A bizottság a maga részéről helyesli a kormány ezen javaslatát, mert azt egyfelől a kezelés szempontjából indokoltnak találja, de mert másfelől más, gyakorlatilag nagyobb vagy épen oly előnynyel biró eljárást nem tudna ajánlani. Szóba hozatott ugyan, és ez tulajdonképen a kormánynak a törvényjavaslat szerint elfogadott kiindulási pontjára általában vonatkozik, hogy a beterjesztett új vámtarifát ezen törvényjavaslatnak nem kellett volna megelőznie; hanem ugyanazon eljárást kellett volna követni, mint a miyen például a kőolajra vonatkozólag kívántatik, a mely szerint a hatály kezdetekor talált készlet vétetik pótló vám, illetőleg adózás alá; azonban a bizottság ezen utóbbi módot nem tarthatná elfogadhatónak; mert miként már említtetett, a kezelés minden irányban könnyebb, ha a bevitelnél történik a vámozás, mintha a létező készletek utólagos bevallása vagy kikutatása vétetnék alkalmazásba, mi pénzügyi szempontokból sem képezne előnyös eljárási módot; de másfelől, mert például a kőolaj és az itt érintett árúk között ugy a termelés, mint a behozatal és ép ugy a kezelés, mint a vám, illetőleg adózás tekintetében lényeges a különbség és igy az egyenlő elbánás sem lehetne czélszerű. A mi pedig a törvényjavaslat azon tervezetét illeti, mely szerint a pótlékoknak szedése, a mennyiben t. i. időközben a törvényhozás másként nem rendelkeznék, az életbe léptetéstől számítandó 3 hónap múlva megszűnik, arra vonatkozólag a bizottság megjegyzi, hogy a törvényjavaslatnak ezen ideiglenes voltát az új vámtarifa-javaslattal hozza kapcsolatba, nem teheti kifogás tárgyává. Meg van ugyan győződve a bizottság arról, hogy épen a pénzügyi tekinteteknél fogva, és különösen akkor, ha majd a tapasztalás a tervezett intézkedést bővebben fogja indokolni, a pénzügyi vámoknak fokozott mértékben való beszedése, bármi történjék a vámtarifa-javaslattal' aligha fog nélkülözhetővé válni; és azért most arra, hogy a törvényjavaslat csak ideiglenes, súlyt nem igen fektet, azonban azért mégis egészen helyén levőnek tartja, hogy a kormány, a törvényhozásnak további intézkedéséig, a törvényjavaslat hatályát csakis három hóra kívánja kiterjeszteni, s hogy már ez idő szerint nem lép fel egy véglegesnek tekinthető javaslattal. De épen ezen nézeténél fogva a visszatérítés kérdésére sem fektet súlyt a bizottság, és hozzá kell adnia, hogy a már egyszer beszedett vám vagy pótlék visszatérítését semmi körülmények között és igy még akkor sem helyeselné, ha a jelenleg tárgyalt javaslat valóban ideiglenes volna, azaz, három hónap múlva tényleg meg is szűnnék. Előadván ekként röviden azon indokokat, melyek a bizottságot a törvényjavaslatnak általánosságban való elfogadására vezették, áttérünk a törvényjavaslat részleteinek tárgyalására. A czímet és az 1. §-t a bizottság változatlanul elfogadta; a 2. §. 2. sorából az »egy« szócska kihagyandó lenne; a §. többi része, valamint a 3. §. változatlanul elfogadtatott. És igy tekintettel arra, hogy a bizottság helyesli a czélt, melyet a jelen törvényjavaslat követ és helyesli a módokat is, melyeket a javaslat a czél elérésére meghatároz, azon kérelemmel fordul a bizottság a t. házhoz, méltóztassék a törvényjavaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben, (a fennebb előadott csekély módosítással) elfogadni. Budapest, 1882. évi február hava 17-ikén. Falk Miksa s. &.,> Baross Gábor s. k., a közgazdasági bizottság elnöke. * közgazdasági Ikottság előadója.