Képviselőházi irományok, 1881. VI. kötet • 117-169. sz.

Irományszámok - 1881-148. Törvényjavaslat, a közadók kezeléséről

148. szám. 197 mert részemről ugyancsak a beterjesztett javaslat jobb oldalán levő részeket s illetőleg szakaszokat tartom módositaudóknak, de ha a törvényhozás bölcáessége másként határoz, ezekkel kapcsolatosan a nézetem szerint változatlanul átveendő §-ok is bírálat s esetleg módosítás tárgyává tehetők a nélkül, hogy ez által az egésznek szerves összefüggése csorbát szenvedne. Ez okból magát a beterjesztést is oly alakban teszem, hogy könnyen és szembetűnő módon észre lehessen venni, a régi törvényből átvett és szerintem fentartandó szakaszokat. Ezek a beterjesztés lapjának bal oldalán vannak, mig a tervezett új szakaszok vagy a lényegesen módosított részei a törvénynek a jobboldalon vannak kitüntetve. Igyekeztem megtartani, a mennyire lehetséges volt, a régi törvény szakaszainak számait is. Az ily módon beterjesztett törvényjavaslat egyes részeire vonatkozólag ez alkalommal is megjegyzem a következőket : Károsnak tartanám, ha módosulást szenvedne az 1876. évi XV. törvényczikkben lefektetett azon alapelv, mely szerint az egyenes adók középhatósági igazgatását a kir. adóíeltigyelők teljesitik, kik az adózó közönséggel s önkormányzati hatóságokkal közvetlen érintkezésben állván, részint ezeket ellenőrizhetik, de másfelől ők maguk ia, ezeknek ellenőrzése :

— sőt fegyelmi hatósága alatt állanak. Az adófelügyelői intézmény a tapasztalat által czélszerűnek bizonyult már csak azért is, mivel ennek utján egyfelől az adózók könnyebben és gyorsabban járhatnak el egyenes adóügyeikben s másfelől az állam adóügyi érdekei is közelebbről s biztosabban képvisellietők. Igen figyelemreméltó — s az adózó polgárokra nézve — lelkiismeretes ügybuzgósággal használva fel — végtelen megnyugtató körülménynek tekinthető az emiitett törvényezikk azon intézkedése is, hogy az adóügy kezelésére, az önkormányzati jog alapján választott saját tisztviselők s saját adózó társaikból alakult adókivető, felszólamlási és közigazgatási bizottságok gyakorolnak hatalm;it, s mind a kivetés, mind a nyilvántartás és behajtás, részint első, részint másod fokban nzok kez'be lévén letéve, bő alkalom és mód nyujta'ik arra, hogy a törvényhozás által megalkotott törvények, a gyakorlati életben olyképen vitessenek keresztül, miszerint az állam szükséges érdekeinek szem előtt tartása mellett, az adózó polgárok körülményei is méltányos figyelemben részesüljenek. Ezekből is láthatólag tehát nem az alapelv az, a melyen változtatni szükségessé vál*, hanem csak a kivitel egyes részeinél kell figyelemre méltatni azon tapasztalatokat, melyek a törvény gyakorlati alkalmazása rendén szereztettek. A mi e tekintetben az administratio keretén belől érvényesíthető volt, azokat rendeleti utón már orvosoltam. Azonban vaunak oly nehézségek, melyek csak törvényhozási utou a törvény illető szakaszainak megváltoztatása áltai enyésítethetők el, s e törvényjavaslatnak tulajdonkép eni czéjja ez. A törvényjavaslat beosztása ugyanaz, a mely az 1876 ; XV. törvényezikké volt. A javaslat ugyanis a következő négy részre oszlik : Az /. Rész szól az állami közigazgatást adóügyekben közvetítő hatóságokról. A II. Rész tárgyalja az egyenes adók kivetése, könyvelése, nyilvántartása, befizetése és elengedése körül követendő eljárást. A III. Rész szól a közadók és azok módjára beszedendő kincstári követelések és egyéb tartozások végrehajtás utján való behajtásáról. A IV. Rész végre tárgyalja a közadók biztosítása körül követendő eljárást. A törvényjavaslatnak az 1876 : XV. törvényezikk módosítására vonatkozó részeiben foglalt intézkedések rövid ismertetésére megjegyzem, hogy azoknak czélja, az emiitett törvényezikk határozmányait javítani : 1. az adózó közönség érdekében;