Képviselőházi irományok, 1881. VI. kötet • 117-169. sz.

Irományszámok - 1881-148. Törvényjavaslat, a közadók kezeléséről

154 148. szám. b) szakértőket tárgyalásaira meghivni s azokat kihallgatni; c) tanukat hit alatt kihallgattatni az illető bíróság által; d) az adózókat vagy bevételeiknek és ki­adásaiknak részletezésére, vagy azokat, kik üz­leti könyveket vezetnek, üzletük három évi mérlegének titokbantartás biztosítása melletti bemutatására kötelezni azon esetben, midőn ezek iránt az adókivető-bizottság épen nem, vagy sikerrel nem intézkedett, sőt a mérleg helyességének kiderítése végett az adóköteles­nek üzleti könyveit is megtekinteni, mely czélra négy, titoktartásra kötelezendő megbízottat ne­vez, kik közül az illető fél kettőt vissza­utasíthat. A kiadások és bevételek részletezése, vagy az üzleti mérleg bemutatása elmulasztásának esetében a felszólamlási bizottság, ha tárgya­lásai közben előbb tudva nem lévő adatok me­rülnek fel, az adókivető-bizottság által meg állapított adótételt az új adatokhoz aránylag felemelheti. Az 1875. évi XXIX. t.-cz. 18. §-ának intéz­kedése épségben tartatik. 34. §. A felszólamlási bizottság határozatait a pénzügyi közigazgatási bírósághoz felebbezheti: 1. a felszólamlási bizottság előadója, mint a kincstár képviselője, ha a felszólamlási bi­zottság a kivető-bizottság által megállapított adót lejebb szállította; 2. az adóköteles fél, ha a felszólamlási bizottság az adókivető-bizottság által megálla­pított adót felemelte; 3. a két érdekelt fél bármelyike: a) midőn azon kérdés döntendő el, hogy valamely jövedelem vagy kereset az adónak tárgyát képezi-e, vagy a nyilvános számadásra kötelezett, vállalatok és egyletek adójának alap­jául szolgáló vallomásokban előforduló valamely bevétel vagy kiadás a nyers jövedelemből le­vonható-e vagy sem ? b) midőn a felszólamlási bizottság alaku­lásában vagy eljárásában a törvény szabályai megsértettek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom