Képviselőházi irományok, 1881. VI. kötet • 117-169. sz.
Irományszámok - 1881-141. Törvényjavaslat a köztisztviselők minősitéséről (Qualificatio)
141. szám. 107 A vizsgára csak az bocsáttatik, ki életének 30-ik érét még túl nem lépte, ki katonakötelezettségének megfelelt, ki oly testi bajban nem. szenved, mely őt a szolgálatra alkalmatlanná teszi, és az emploi de redacteurnél, ki valamely egyetemen »bachelier és lettres« vagy »bachelier és sciences< diplomát nyert. A vizsgálat az emploi de redacteurre vonatkozólag Írásbeli, mely közigazgatási ügyben szerkesztett jelentésből, a községi kölcsönökre, törlesztésre stb. vonatkozó számtani műveletekből áll, és szóbeli, melyre csak az bocsáttatik, ki az előbbit sikerrel letette s melynek tárgyai a következők: Alkotmányjog, közhatalmak, államjószágok, közigazgatási szervezet, a belügyek hatáskörét képező nevezetesebb tárgyak, a törvénykezési szervezet, állami és községi adók, számvitel, végre földrajz, különös tekintettel Európára és kiválókig Francziaországra, Algírra és a Coloniákra. Az »emploi d'expeditionnaire« tekintetében az írásbeli vizsgálat másolásból, tollba mondás után való írásból, egy számviteli táblázatnak kitöltéséből, s számtani feladványok megoldásából áll. A szóbeli vizsgálat tárgya Francziaország, Algír és a Coloniák phisikai, politikai és közigazgatási földrajza. A megyefőnökök (préfets) kinevezését szabályozó törvények nem léteznek. Ezen magas tisztviselők (ces hauts fonctionnaires), ha nem előléptetés utján nyerik hivatalukat, rendesen oly férfiak sorából személteinek ki, kik helyzetük és előzményeik folytán garantiát nyújtanak arra, hogy a departement (megye) kormányzatát jól vezetendik. Ilyenek a »mairek«, megyei bizottsági tanácsosok (conseillers géneraux), a bírói és ügyvédi kar tagjai, vqlt képviselők (d'anciens deputes) vagy hadseregbeli, vagy tengerészeti tisztek stb. Ugyanez áll az alprefet-kre, és a prefecturális vezér-titkárokra néz\ r e. A prefecturák tanácsosai (conseillers de prefecture) tekintetében az 1865. június 21-én kelt törvény azt rendeli, hogy ilyes csak az lehet, ki életének 25. évét betöltötte s legalább is »licencia en droit« vagy legalább tíz évet töltött valamely közigazgatási vagy bíró fizetett állásban, vagy végre ugyanannyi ideig megyei bizottsági tag, vagy maire volt. Hazánkban a közszolgálatban állók qualificátiójának kérdése specialis törvény által jjasfarnincs ugyan rendezve; azonban vannak régibb és újabb törvényeink, melyek egyes állomásokra múg nézve qualificatiót állapítanak meg, mi arról tesz tanúságot, hogy ennek fontossága nálunk is felismertetett. így például elnézve Il-ik József uralkodásának idejétől s az 1849—1860. közt lefolyt dőszaktől, a midőn hazánk közigazgatásában is a német örökös tartományok formái érvényesültek, már Zsigmond VI. deeretumának 2. §-a tartalmaz általános intézkedéseket, melyek az 1723. évi LVI. t.-czikk 3. pontja alatt a megyei tisztviselőkre nézve újabb kifejezést nyertek, kimondatván, hogy »vice comites aliique comitatuum officiales sínt de numero et statu verorum nobilium, possessionati, et disinteressati, ac dominis terrestribus ejusdem comitatus nullatenus obligati.« — Hasonlít ez az angol békebirákra nézve megállapított vagyoni qualificatióhoz, melynek neve »Qualification by Estate«. Rokonintézkedést tartalmaz az 1741. évi XVI. t.-czikk 2-ik pontja, mely a kanonokra nézve*— a káptalanok hiteles helyek levén — ezt rendeli: »Ad canonicatus nonnisi apti ac idonei, jurium et consuetudinum Regni et linguae patriae gari Hungari assummantur.« Emelte nálunk az egyéb qualificatiók súlyát az, hogy törvényhozásunk, törvényeink s részben közigazgatásunk nyelve is a latin levén, ennek elsajátítása csak bizonyos számú iskolának bevégzésével volt elérhető. 14*
