Képviselőházi irományok, 1881. V. kötet • 40-116. sz.

Irományszámok - 1881-111. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, a pénzügyministerium 1882. évi költségvetéséről

860 111. szám. hatóság közbejöttével állapítandó meg. Lelkész, iskolatanitó részére elegendő bel-és kültelek, iskokira egy beltelek fizetés nélkül engedélyezendő. Egy beltelek után 5 kataszteri holdnál több külsőség nem engedélyezhető ott, a hol a földnek ára holdanként 100 írtnál magasabb; a hol ellenben alantabb áll, ott családonként 5—10, 15—20 kataszteri hold telepitvényföld hozható javaslatba stb. Minthogy pedig az 1881-dik évi állambirtok-eladások eredményéről, miután a képviselőház 1880. évi november hó 23-án tartott 304-dik ülésében hozott határozatával kötelességévé tette; a minister az 1881-dik év leteltével jelentést fog tenni. A bizottság felhívására kijelenté a minister úr azt is, hogy e jelentésében számot adand a telepitvényes ügyről is. Sőt késznek nyilatkozott intézkedni az iránt, hogy főleg a kivándorlásra készülő lakosságot, felvilágosittassék a hazában való telepedés helyeiről és feltételeiről. Ha ez kellő erélylyel lesz foganatosítva, reméli a bízottság, hogy a telepedések nagy mértékben fognak haladni és ez a kivándorlás hathatós lecsapolása lesz. Mindezeket a bizottság, a t. képviselőház tudomására kívánta hozni. Áttérve az előirányzatra: 2. b) czím. A telepitvényesek által fizetendő vételárak és kamatókra. 1881-re megállapittatott 1.230,000 frt. 1882-re előirányoztatik 1.200,000 > 1882-re kevesebb . . 30,000 frttal. És pedig 1882-re esedékes részletre felvétetett 900,000 frt, a 2-9 milliónyi hátralékból pedig 300,000 frt. Az előirányzat alapja az, hogy a telepitvényesek 13V

2 milliónyi tartozásának 8%-ka, és a hátraléknak valamivel több, mint 10% irányoztatott elő. Azonban e tekintetben a helyzet újabban lényegesen megváltozott. Ugyanis a telepesek anyagi helyzete napról napra rosszabbá válván, Csanád megye közigazgatási bizottsága f. évi márczius 9-én 45. sz. a kelt s a ministertanácshoz, az igazság-spénzügyministeriumhoz, valamint a magyar gazdasági egyesülethez intézett felterjesztésében azt kérelmezte, miszerint a Csanád megyébe kebelezett Puska-Kovácsháza kincstári uradalmi telepitvényesek ügye elviselhetlen terhük könnyítése és sorsuk enyhítése végett újból vizsgáltassék meg. Ez felmerülvén, az egész ügy vizsgálat alá vétetett. Miután a 22 községbeli telepesekkel a megváltási szerződések akként köttettek, hogy minden egyes telepes köteles »amegváltási árt 1875. november 1-től számítandó 22 éven át fizetendő 8°/o járadékkal, azonfelül pedig az 1875. október végéig felszaporodott bérhátralékot, az ezután felszámított késedelmi kamatokat, valamint a perköltséget is 10 év alatt előleges félévi részletekben törleszteni, s miután alig hogy a megváltási szerződések megkötése befejeztetett volna, már is panaszok merültek fel az elvállalt kötelezettségek teljesítése ellen; a kérdéses telepesek megváltási művelete újból vizsgálat alá vétetvén, kiderült: miszerint a megváltási ár egymagában, tekintettel a megváltott föld minőségére, nem képez elviselhetlen terhet, de a régen múlt időkben a bér rendes fizetéséhez nem szoktatott több telepes község a bérhátralékok és perköltségek oly összegének köteleztetett 10 éven belüli lefizetésére, mely összeg nemcsak az évekig bekövetkezett silány termés, hanem a miatt sem volt méltányosan követelhető, mert a megváltási ár és a felszaporodott bérhátralék és perköltség sok esetben felül haladták a környékbeli földek rendes forgalmi árát; miért is a telepes községeknek, illetve az egyes telepeseknek nemcsak a hátralékoknak és perköltségeknek azon része engedtetett el, mely a megváltási árral együtt a föld forgalmi értékét meghaladja, hanem azon további kedvezményben is részesittettek, hogy az akként leszállított hátralékot nem 10,