Képviselőházi irományok, 1881. V. kötet • 40-116. sz.
Irományszámok - 1881-97. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, „a jelzálogos kölcsönkövetelések átváltoztatása esetében, a bélyeg- és illetékekre nézve nyújtható kedvezményekről” szóló törvényjavaslatról
97. szám. 267 97. szám. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, „a jelzálogos kölcsönkövetelések átváltoztatása esetében, a bélyeg- és illetékekre nézve nyújtható kedvezményekről" szóló törvényjavaslatról. A pénzügyi bizottság üdvös és hasznos intézkedésnek tartja e törvényjavaslat tárgyát. Mert a kedvező pénz- és hitelviszonyok által serkentve, a régi terhes jelzálogos kölcsönöknek, kisebb kamatú kölcsönökre átváltoztatása, és igy: a birtokos osztály pénz- és hitelviszonyainak némi tekintetben egészségesebb alapokra fektetése, oly mérvben indult meg és oly annyira van indikálva, hogy azt az államnak is előmozdítania kell; egyfelől: azért hogy ez által is hasson kedvezőbb nemzetgazdasági viszonyok keletkezésére; másfelől: azért, hogy kilátása lehet arra miszerint ez úton adó-alapjai konsolidálódnak; sőt erősbülnek, szélesbednek. Tehát a törvényjavaslatban általában a közalapoknál és a nyilvános hitelintézeteknél levő jelzálog-kölcsönök konversiójánál kilátásba helyezett illeték- és bélyegmentességet; illetőleg kedvezményezést, a bizottság örömmel ajánlja elfogadásra, sőt az ennek alapját képező nemzetgazdasági ok, és a legis ratio is, arra inditaná a bizottságot, hogy e kedvezményt még kijebb terjeszsze, illetőleg általánosítsa; tehát ne csak a nyilvános hitelintézeteknél, de magánosoknál levő jelzálog tartozásokra is alkalmazza azokat; ha ezek konversiója nyilvános intézeteknél történik. Hosszasan és behatóan vitatta meg ez eszmét a bizottság; a pénzügyminister maga újabban vizsgálat alá vette a dolgot; de az ő előterjesztése alapján, a bizottság ez eszmét most elejté, és a bélyeges illetékmentességnek a magánosok jelzálogkölcsön-követeléseinek konversiójára kiterjesztését, a t. képviselőháznak ezúttal nem ajánlja, azért, mert oly kevéssé megmerhető ezekkel szemben az áldozat, melyet bélyeg- és illeték-jövedelem tekintetében az állam hoz; hogy a pénzügyminister ez esetben a felelősséget, és igy a bizottság annak megbízható adatok nélküli gyors elhatározását magára nem vállalhatta, tartva attól, hogy az igy keletkező fedezeti hiányt még terhesebb módon kellene pótolni. Ez aggodalmak és nehézségek elhárithatásáig azonban a törvényjavaslatban foglalt kedvezményeket megvonni a közönségtől, a bizottság czélszerünek nem tartá. Különben is meg van győződve arról, hogy a törvényjavaslat ugy, a mint eredetileg tervezve volt, is üdvös hatást fog gyakorolni; a mennyiben összes nyilvános hitelintézeteinket egyenlő verseny lábra helyezi; ezek konversionális működését előmo ;ditja és ez ki fog hatni a jelzálogkölcsönök kamatlábának csökkentésére általában. Azonban, hogy a törvényjavaslat lehető rövid utón nyújtsa a benne foglalt kedvezményeket; a bizottság megváltoztatta azt oly formán, hogy a kedvezmények elnyerhetését nem köté folyamodványhoz, mely a pénzügyministerig felterjesztendő, és igy sok idővel, munkával összekötött lett volna; a mi a hivatali személyzetre és felekre nézve egyaránt alkalmatlan; hanem — mint az adókedvezményeket, — egyszerűen az illetékes hivatalnál való bejelentéshez fűzé; a kedvezménynek, minden megfelelő esetbea feltétlen biztosítását. Természetesen, arról kellé gondoskodni, hogy a bejelentés megtörténjék, és annak elmulasztása ezímén visszaélés elő ne fordulhasson, ezért pénzbirsággal kívánja sújtani a bizottság annak elmulasztását. 34*
