Képviselőházi irományok, 1881. V. kötet • 40-116. sz.
Irományszámok - 1881-70. Törvényjavaslat, a törvények kihirdetéséről
122 70. szám. A mint ugyanis tudva van, a nemzetközi szerződésekben többnyire oly határozmány is foglaltatik, mely szerint a szerződés a rávonatkozó megerősitési okmányok kölcsönös kicserélése után bizonyos meghatározott idő múlva lép hatályba. Alkotmányos gyakorlatunk szerint ő Felsége az országgyűlés jóváhagyását igénylő nemzetközi szerződéseket meg nem erősiti elébb, s a megerősitési okmányok a velünk szerződésre lépő külállammal elébb ki nem cseréltetnek, mig azon szerződést az országgyűlés jóvá nem hagyta. Megtörténhetik már most, hogy időközben, mig a megerősitési okmányok a szerződő államok közt kicseréltethetnek, az országgyűlés ülésszaka berekesztetik; ily esetben az arra vonatkozó törvény a mostani kihirdetési mód mellett az országgyűlés újabb összejöveteléig kihirdethető nem lévén, Magyarországban maga az illető nemzetközi szerződés sem emelkedhetik törvényes erőre, holott pedig a szerződés értelmében s a külföld irányában vállalt kötelezettség szerint annak már korábban kellé vala hatályba lépnie. Még visszásabb helyzet áll elő, ha időközben az országgyűlés mandátuma jár le, vagy az feloszlattatik; mert miután az elöbbeni országgyűlés határozata a következő országgyűlést nem kötelezi s a már elfogadott törvényjavaslatok is, ha szentesítés és kihirdetés által törvényerőre nem emelkedtek, a következő országgyűlésnek jóváhagyás végett újra bemutatandók, ily esetben megtörténhetik, hogy a következő országgyűlés jóvá nem hagy oly nemzetközi szerződést, melyet az előbbi országgyűlés jóváhagyása alapján O Felsége már megerősített s mely a külföld irányában a megerősitési záradékok kicserélése által kötelező erejűvé vált. Viszont, ha az imént emiitett eshetőség kikerülése végett, valamely nemzetközi szerződésre vonatkozó törvényjavaslat szentesittetik, és kihirdettetik, mielőtt a megerősitési okmányok kicseréltettek volna, akkor megtörténhetik az, hogy a szerződés a külföldi államhatalom által valamely oknál fogva jóvá nem hagyatván, törvénykönyvünkbe oly szerződésre vonatkozó törvény igtattatik, mely nem létezik. Az előadott okoknál fogva a ministerium kívánatosnak tartja, hogy a szentesitett törvények kihirdetésének mostani módja, mely szerint az az országgyűlés mindkét házában való közzététel által történik, megváltoztattassák s a törvények jogi hatályú kihirdetése jövőre, ugy mint más országokban is divatozik, az országos törvénytár utján eszközöltessék. A kihirdetés jogi hatályosságához e szerint a szentesitett törvényeknek az országgyűlésen közzététele többé nem kívántatván, a szentesitett törvényeknek az országgyűlés két házában való közzététele jövőre teljesen mellőzhető; oly czélból mindazáltal, hogy az országgyűlésnek hivatalos tudomása is legyen arról, hogy mely törvényjavaslatok váltak törvénynyé: a ministeriumnak kötelességévé tétetik, hogy minden ülésszak elején a lefolyt ülésszak kezdete óta szentesitett törvényekről az országgyűlésnek jelentést tegyen. (8. §.) Minthogy a törvényeknek az országos törvénytárban közzétett szövege közhitelességgel bir (3. §.) s a törvénytár egyes számai kiadatásuk után azonnal minden törvényhatóság számára hivatalból megküldendők (7. §.), teljesen felesleges, hogy a szentesitett törvényekről még a szakministerek által hitelesített külön másolatok is küldessenek a törvényhatóságoknak, mely gyakorlat ugy is csak azon korszak maradványaként vétetett fel újabb törvényeinkbe, midőn a régi rendi alkotmány szellemében a törvények kihirdetése még a törvényhatóságok közgyűlésein történt, a mostani viszonyok között azonban teljesen czélnélkülivé vált. A ; bemutatott törvényjavaslat egyéb határozmányai megfelelnek az 1868: III. illetve 1870: XIII. t.-czikkek rendelkezéseinek. Az előrebocsátottak alapján bátor vagyok a bemutatott törvényjavaslatot elfogadás végett tisztelettel ajánlani. Budapesten, 1881. évi deczember hó 5-én. Tisza Kálmán $. k., mint bdügyminister.
