Képviselőházi irományok, 1881. I. kötet • 1-36. sz.

Irományszámok - 1881-10. Törvényjavaslat, a királyi Curiának országos képviselőválasztási ügyekben való biráskodásáról

82 10. szám. Melléklet a 10. számú irományhoz. Indokolás, „a királyi Curiának országos képviselőválasztási ügyekben való biráskodásáról" szóló törvényjavaslathoz. Az 1874: XXXIII. törvény 89. §-a kimondja, hogy >a kérvénynyel megtámadott választások érvénye felett a Curia itél. Az anyagi és alaki szabályokat, melyek szerint a Curia ezen hatáskörében eljár, külön törvény határozza meg.< A törvényhozás, midőn az idézett szakaszt megalkotta, már döntött azon kérdés fölött, rajjon fenmaradjon-e az 1848 : V-ik törvény 47. §-ának azon rendelete, hogy »azon választások iránt, melyeknek törvényessége bármely tekintetből kérdésbe vétetik, a képviselő-tábla intézkedendik« és pedig azon Házszabályok értelmében, melyeket az 1848: IV. törvényczikkl5-ik§-a alapján maga megalkot. A törvényhozás már elismerte azt, hogy az országos képviselő-választások érvényére nézve fölmerült vitás kérdéseknek jövőre ne a képviselőház legyen hivatott birája, hanem az ország legfőbb Ítélőszéke : a kir. Curia. Ennek következtében már hivatali elődöm terjesztett, a jelzett irányban szerkesztett törvényjavaslatot a múlt országgyűlés alatt a képviselőház elé. Ezen javaslatot némely |módositásokkal a képviselőháznak újból bemutatom. A törvényjavaslat általános jellemzésére két lényeges szempontot kell kiemelnem. A kir. Curiának a javaslatban körülirt eljárása, azonos lesz főbb vonásaiban azon eljárással, melyet a képviselőház érvényben levő Házszabályai, a Ház biráló bizottságaira nézve megállapítottak. A biráló bizottságok eljárása czélszerfínek bizonyult be a gyakorlatban s azon körülmény, hogy e bizottságok egyes határozatai nem állják ki a szigorú itészet bírálatát, nem az eljárás rendszerében, de más, attól különböző okokban találja megfejtését. A törvényjavaslat nem vesz fel több anyagi és alaki szabályt, mint a mennyi elkerülhetlenül szükséges arra, hogy magát a kir. Curia a törvényhozás intentióira nézve kellőleg tájékozhassa, vagy a mennyit a dolog természete s a felek érdeke szükségképen megkíván. A kir. Curia azon vitás kérdéseknek, melyek a javaslat értelmében hozzá utasíttatnak, első utolsó, és így egyedüli birája lesz. A kir. Curia ezen különleges hatásköre a dolog természetéből önkényt folyik, nemcsak azért, mert az igazolási ügyek természete gyors elintézést követel, nemcsak azért, mert a Curia tagjainak jogérzete, függetlensége és szakképzettsége az igazságos elintézés lehető legerősebb biztositékát szolgáltatja, hanem azért is, mert nincs fórum, a melyhez a Curia határozatai akár anyagi, akár alaki sérelmek miatt felebbezhetők lennének.