Képviselőházi irományok, 1881. I. kötet • 1-36. sz.
Irományszámok - 1881-33. Törvényjavaslat, némely törvényhatóságok határának egyes községek és puszták átcsatolása által való kiigazitásáról, s az ezzel kapcsolatos intézkedésekről
33. szám. 371 kénytelenek érintkezni, évek óta, számos izben folyamodtak ugy a képviselőházhoz, mint a kormányhoz. — Az ez alapon megindított tárgyalás során mindkét megye constatálta ezen állapot tarthatlan voltát, és egyszersmind mindkettő a másik megyebeli Izbugya átkebelezését kérte. Minthogy azonban Izbugya közvetlen közelében fekszik Nagy-Mihálynak, hol járásbíróság van, melyhez törvénykezésileg leendő átcsatolása már elhatározva is van, — és hol a Zemplén megyei szolgabíró székel; ellenben az Ung megyei hatóságok távolabb, a járási szolgabíró és királyi járásbíróság Szobránczon lévén, az azokkal való érintkezés meg van nehezítve, de még különben is forgalmi s egyéb érdekei Izbugyát Nagy-Mihály, illetve Zemplén megye felé vonván, a folyamodó birtokosok kérelméhez képest a Zemplén megyéhez leendő átcsatolást kellé javaslatba hoznom. Ad 8. Gajdos. A Bereg megyébe kebelezett Gajdos községnek Ung megyébe leendő átcsatolását szintén a topographiai fekvés indokolja. A Bereg és Ung megye között határt képező Sztára patak mindkét partján épült Gajdos elnevezéssel egy-egy község. A nyugoti part emelkedettebb, a keleti part pedig mocsáros lapály. Az emelkedett helyen fekvő rész Ung megyéhez tartozik, a lapályos rész Bereg megye területén van. Az Ung megyéhez tartozó terület 1953 hold, a Bereg megyéhez tartozó 799 hold; a lakosok száma Ung megyében 151 lélek, Bereg megyében 238 lélek. A beszerzett adatok szerint a birtokosok nagyobb tekintélyesebb része Ung megyei, a nép szokása, családi, társadalmi, egyházi és kereskedelmi összeköttetései azt inkább Ung megyéhez vonják, sem mint Bereghez. Adózási tekintetben pedig mintkét község már is Ung megyéhez tartozik. Az érdekelt törvényhatóságokat meghallgatván, mindkét megye közönsége oda nyilatkozott, hogy Gajdos község Bereg megyei részének Ung megyébe leendő átcsatolása a jó közigazgatás érdekében felette kívánatos. Mely területi átcsatolást még azon indokból is javaslatba hozom, mert ez által lehetővé tétetik az összeépült két Gajdos község egyesítése, mi által az ottani adózó polgárokra nehezedő azon súlyos teher, mely szerint nagy áldozattal két bírót, két elöljáróságot, két körjegyzőt kell tartaniok, tetemesen könnyittetni fog. Ad 9. Kis-Oroszi. Nógrád megyei Kis-Oroszi község 881 lakossal, 1600 hold területtel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun megyébe kebelezett, úgynevezett szt.-endrei sziget felső végén fekszik. Mindazon községek, melyekkel közvetlen területi összefüggésben van, Pest-Pilis-SoltKis-Kun megyéhez tartoznak. Nógrád megyétől a nagy Duna-ág választja el, téli időben néha hónapokon át nem érintkezhetik saját hatóságaival. Ezen, a lakosságra felette terhes helyzet megváltoztatása érdekében úgy a képviselőházhoz, mint a kormányhoz számos kérelem intéztetett. Fősúly fektettetik ezekben arra, hogy Kis-Oroszi község sokkal távolabb van BalassaGyarmathoz, Nógrád megye székhelyéhez, melytől mintegy 6 mértföldnyire, mint Budapesthez, melyhez 3 1 / 2 mértföldnyire fekszik. Fölemlittetnek a közlekedési akadályok, s hivatkozás történik arra, hogy többször fordul t elő oly eset, kiváltkép ujonczozáskor, midőn Budapestnek kerülve lehetett csak Balassa-Gyarmatra eljutni. A távolság és a közlekedés nehézségei miatt az utazás s érintkezés költséges és terhes volta szintén hangsúlyozva lett. Törvénykezésileg Kis-Oroszi már is a pestvidéki kir. törvényszék kerületében levő szentendrei járásbírósághoz van beosztva. Meghallgattatván az érdekelt megyei törvényhatóságok: Nógrád megye közönsége, Kis-Oroszi község kérelmét, ezen községnek úgy területi fekvésénél, mint egyéb viszonyainál fogva indo47*
