Képviselőházi irományok, 1881. I. kötet • 1-36. sz.

Irományszámok - 1881-6. Törvényjavaslat, a nagykikinda-becskereki vasut kiépitése tárgyában

22 6. szám. Az 1. és 2. osztályú kocsik az 1-sö rendű pályákon használt másodrendű kocsikhoz hasonlóul szereltetnek fel. A 3. osztály részére oly kocsik alkalmaztathatnak, milyenek a többi pályákon a 4-ik osztályra nézve előirvák. Azonban padokkal látandók el. Uti podgyásznál az egész jegyenként 25 kilogrammot meghaladó súlytöbblet 10 kilogrammnyi súlytételekre, a gyorsárú pedig 5 kilogrammnyi súlytételekre felvéve kikerekitendő. Minden 10 kilogramm podgyásztúlsúlyért kilométerenkint 0*24 kr., 100 klgr. gyorsárúért pedig kilométerenkint 2'4 kr. számíttatik ezüstben. Az árúk 100 kilogramm és kilométerenkint az 1. oszt. 0'92; a 2. oszt. 0.66, és a terjedelmes árúk 1-18 krért ezüstben szállitandók. A kőszén, só, tűzi- és épületfa, trágya, kő és tégla egész kocsirakodásoknál kivételesen 100 kilogramm- és kilométerenkint 0.52 kr. számittatik ezüstben. Gyorsárúk és közönséges szállítmányoknál a szállítási díjakon kivül minden 100 kilgr. után, podgyásznál minden személy után oly összegű kezelési illeték szedhető be, mint a milyen a cs. kir. szab. osztrák államvasuton számittatik. A személy- és áruszállításra vonatkozó egyéb viteldíjak s fuvarbérek, továbbá a mellékilletékek, az árúk osztályozása, valamint a többi szállítási határozmányok tekintetében a cs. kir. szab. osztrák államvasuton fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók. Mihelyt az engedélyezett pálya tiszta jövedelme egymásután következő 3 éven át a befektetési tőke 7 százalékára emelkedik, jogában álland a kormánynak, az engedélyesek meghallgatása mellett, az árszabályt megfelelőleg leszállítani. Az esetre, ha a törvényhozás a viteldíjakat az összes vasutakra nézve szabályozná, e szabályozás ezen vasútra is érvényes leend. 13. §. Az engedélyeseknek megengedtetik, hogy a szedendő vitel- és fuvardíjakat belföldi ezüstpénzben számítsák olyképen, hogy az árkelet tekintetbe vételével járó illetékeket országos értékben tartozzanak elfogadni. 14. §. A 12. §. értelmében meghatározott árszabások az engedélyesek által időközben leszállíthatok, egészben vagy csak a tárgyak egyes nemeire, az egész vonal hosszában, vagy csak a pálya egyes vonalszakaszaira, egyik vagy mind a két irányban, minden szállítási távolságra egyenlően vagy növekvésük esetére nagyobb mérvben. Az ekként leszállított árszabályok az előbbeni mértékre ismét felemelhetők, de csak három havi alkalmazásuk után. Ha egy szállító vagy rakomány vállalkozó bizonyos feltételek alatt fuvarbér-leszállitásban vagy más kedvezményekben részesül, ezekben részesíteni kell minden szállítót és vállalkozót, ki ugyanazon feltételeket elfogadja olyképen, hogy személyes előnynek semmi esetre hely ne adassék. Mindezen kedvezmények színleges ártérités (refactia) alakjában sem járhatnak. 15. §. Az élelmiszereknek a belföldön beállott rendkívüli drágasága esetére joga van a kormánynak azok fuvarbérét a drágaság tartamára a maximal-árszabás feléig leszállítani.