Képviselőházi irományok, 1881. I. kötet • 1-36. sz.
Irományszámok - 1881-11. Törvényjavaslat, az ügyvédi rendtartás tárgyában
132 11. szám. 6. §. A 6-ik §-ban az 1874: XXXIV. t. ez. azon intézkedése terveztetik megszüntettetni, hogy a jelölt az ügyvédi vizsgálatot, ha képesítettnek nem találtatott, csakis egy izben ismételhesse. Az emberi sziv a könyörületre rendszerint hajlandó. Az igazságügyministeriumnak nincs ugyan oka az ügyvédvizsgáló bizottságoknak részrehajlatlanságában kételkedni, mégis az 1874: XXXIV. t. ez. 6-ik §-ának emiitett intézkedése igen alkalmas arra: hogy a bizottságot könyörületre hangolja oly jelölt irányában, a ki az ügyvédi vizsgalatot ismételni kénytelen volt, és ki legtöbbnyire azon elfogultsággal állott a bizottság előtt, a melyet okvetlenül elő kellett idéznie azon tudatnak, hogy addigi élete összes fáradságának várt gyümölcse és teljes jövője forog kérdésben. Az igazságügyministerium a jelen javaslatban meg tenni igyekezett mindent arra nézve, hogy az ügyvédi kar úgy elméleti, mint gyakorlati szempontból teljes készültséggel biró egyénekből álljon; azonban még sem tarthatott fenn oly intézkedést, a melyről hat éven át azt tapasztalta, hogy mig a vizsgáló-bizottságot könyörületre hangolhatja, a jelöltet már a készülésben is és a vizsgálat kiállásában elfogulttá teszi, s ez által a kitűzött feladatnak megoldására erőtleniti. Az 1874: XXXIV, t. ez. nem tartalmaz intézkedést azon esetre, ha azok, a kik a közügyvédi jogosultságot még az idézett törvényezikk hatályba lépte előtt megszerezték, az 1869: IV. t. ez. 7. §-ának 1-sö pontja szerint, a birói álláshoz szükséges képesitést elnyerni óhajtják. Az igazságügyministerium ez irányban az ügyvédi vizsgálat letételének módozataira nézve kiadott rendeletében intézkedett ugyan, azonban ily intézkedés helyesebben a törvénybe iktatandó, és e végből javasoltatik a 7. §. A 3. és 7. §§-ban a vizsgálati díjnak az eddiginél nagyobb összegben lehető meghatározása iránt is kellett intézkedni; mert a tapasztalat azt is bizonyítja, hogy a marosvásárhelyi ügyvéd-vizsgáló bizottság kiadásait az eddigi díjakból csupán úgy volt képes fedezni, hogy csak is akkor tartott vizsgálatot, ha több jelölt jelenkezett, a mi ismét a jelöltek hátrányára szolgált, és hogy a budapesti vizsgáló-bizottság is csak azért jutott azon helyzetbe, hogy a díjakból némi pénzösszeget az első években megtakarított, a mely azóta folytonosan apad; mert a vizsgára az 1874: XXXIV. t. ez. hatályba léptét követő első években a jelöltek igen nagy számban jelentkeztek; és mert a bizottság helyiségéül a királyi tábla által használt épület jeleltetett ki. Már pedig átalánosan tudva van, hogy bíróságaink nem rendelkeznek minden igénynek megfelelő s kellő számú helyiségekkel, minélfogva rövid idő alatt beállhat azon állapot, hogy az ügy véd vizsgáló-bizottságok számára külön helyiségek lesznek bérlendők; ez okból, és ha figyelembe vesszük azt, hogy a jelen javaslat intézkedései következtében az ügyvédi vizsgálatot tevők száma minden valószínűség mellett kevesbedni is fog: intézkedni kellett arra nézve, hogy oly vizsgálati díjak állapíttathassanak meg, a melyekből a bizottságok kiadásai fedezhetők legyenek, és hogy, ha erre azon díjak még sem lennének elégségesek, az említett kiadások az államkincstárból nyerhessenek fedezetet. (11. §.) 8. §• Az ügyvédi vizsgálatra bocsátásnak kérdése felett az 1874. évi XXXIV. t. ez. intézkedése szerint az ügyvédi vizsgáló bizottság volt hivatva határozni.
