Képviselőházi irományok, 1881. I. kötet • 1-36. sz.

Irományszámok - 1881-11. Törvényjavaslat, az ügyvédi rendtartás tárgyában

11. szám. 125 A kártérítési kereset a polg. törvénykezési rendtartás intézkedései szerint inditandó meg. Az eljáró biróság, mielőtt érdemleges határozatot hozna, a kereset alapját képező mulasztásnak vagy cselekvésnek lényegére nézve — a mennyiben az fegyelmi panasznak tárgyát még nem képezte — az ügyvédjelöltre vagy ügyvédre nézve illetékes fegyelmi biróságnak véleményét meghallgatja. Ha azon mulasztás vagy cselekvés miatt, a mely a kártérítési keresetnek alapját képezi, az ügyvédjelölt vagy gyakorló ügyvéd ellen már fegyelmi eljárás volt folyamatban: a polgári biróság a fegyelmi biróság jogerejű határozatát hivatalból megszerezni, ha pedig a fegyelmi eljárás még folyamatban lenne, annak eredményét bevárni tartozik, 167. §. A kártérítési kereshetőségnek joga —• hivatali bűntettet kivéve — megszűnik, ha a kereset azon időponttól kezdve, a melyben a kárt okozott cselekvés vagy mulasztás a kárt szenvedett félnek tudomására jutott, három év alatt, de mindenesetre a cselekvés vagy mulasztás elkövetésétől számitott tiz év alatt meg nem indittatott. XIX. FEJEZET. A gyakorlattól felfüggesztés. 168. §. Az ügyvédi fegyelmi biróság az ügyvédjelöltet vagy gyakorló ügyvédet a gyakorlattól előzetes eljárás nélkül felfüggeszti: 1. ha az ügyvédjelölt vagy ügyvéd ellen a büntető biróság által a vizsgálati fogság jogérvényesen elrendeltetett (1. 47. §. d) pont); 2. ha az ügyvédjelölt vagy ügyvéd oly bűntett vagy vétség miatt helyeztetett a büntető biróság által jogérvényesen vád alá, a mely bűntett vagy vétség miatt a vád alapossága esetében a büntetéssel együtt a hivatalvesztés, — illetve az ügyvédség elvesztése is kimondandó; 3. ha az ügyvédjelölt vagy ügyvéd jogérvényesen 3 hónapot meghaladó szabadságvesztésbüntetésre Ítéltetett (1. 47. §. d) pont); 4. ha az elsőfokú fegyelmi biróság az ügyvédjelöltre nézve a lajstromból kitörlést (1. 112. §.4. p.), az ügyvédre nézve pedig (1. 112. §. 7. p.) az ügyvédségtől való elmozdítást itéletileg kimondotta és az ellen a panaszlott felebbezéssel élt; 5. ha az ügyvédjelölt vagy ügyvéd ellen a csőd jogérvényesen elrendeltetett; 6. ha az ügyvédjelölt vagy ügyvéd részére ideiglenes gondnok rendeltetett (1877. évi XX. t. ez. 258. §.), vagy 7. ha az ügyvédjelölt vagy ügyvéd jogérvényesen gondnokság alá helyeztetett; 8. a jelen törvény 46-ik §-ának 2. p. és 47. §-ának 5) p. esetében, és 9. ha a felfüggesztést a fegyelmi biróság a panasznak súlyos voltánál vagy természeténél fogva szükségesnek találja. A jelen §. 1. és 6. pontja esetében az eljáró hatóság a határozatot, meghozatal után, a 2., 3., 5. és 7. pontok eseteiben pedig a jogerőre emelkedés után, az illető ügyvédi fegyelmi biróságnak azonnal megküldeni tartozik. A 4. pont esetében a felfüggesztés ugyanazon határozatban mondandó ki, a melylyel a felebbezvény a másodfokú bírósághoz felterjesztetni rendeltetik. (163. §.)