Képviselőházi irományok, 1881. I. kötet • 1-36. sz.

Irományszámok - 1881-11. Törvényjavaslat, az ügyvédi rendtartás tárgyában

11. szám. 97 helyezni, ha a megbizott ügyvédtől az eredeti iratoknak kiadását kivánják, de az általa igényelt költségeket és munka-, valamint jutalomdíjt megfizetni, vagy a megfelelő pénz­összeget biró letétbe helyezni nem akarják (77. §.); 22. a kamarai fegyelmi bíróság rendes és póttagjainak megválasztása és kiegé­szítése (119. §.); 23. a ministerek által véleményadás végett közölt törvényjavaslatoknak, szándékolt intézkedéseknek, és feltett kérdéseknek tárgyalása, a mennyiben á vélemény a kamarának választmányától és nem közgyűlésétől kívántatott (28. §. 7. pont); és 24. mindazon egyéb teendők, melyek a jelen törvény által az ügyvédi kamara hatás­köréhez utalvák, a mennyiben nem a közgyűlés tárgyát képezik, vagy az egyes tisztviselők tisztéhez nem tartoznak. 41. §• A választmány teendőit rendszerint ülésben intézi el. Az ülésen a kamara elnöke vagy alelnöke, ezek akadályoztatása esetén pedig a jelen­levő választmányi tagok közül az elnököl, a ki a választáskor legtöbb szavazatot nyert. Érvényes határozathozatalhoz az elnökön kivül a 40. §. 9-ik és 22. pontjai esetében legkevesebb hat tagnak, az 1., 2., 6., 7., 10., 12., 14., 20., 21. és 23. pontjainak eseteiben leg­kevesebb négy, egyéb esetekben pedig két tagnak jelenléte és szótöbbség kívántatik. A szavazatok egyenlő száma esetében az elnök szavazata dönt. Az ülésre a tisztviselők és a választmányi tagok, a tárgysorozat közlése mellett, az elnök által — az ügyrendben meghatározott idővel előbb —• írásban hivatnak meg. A kamarai ügyész a közgyűléseken és a választmányi üléseken megjelenni köteles, a választmányi üléseken azonban — mint a kamarának ellenőrző közege — szavazási joggal nem bir. Választmányi ülés annyiszor tartandó, a mennyiszer a kamara ügyforgalma azt szük­ségessé teszi. A választmányi határozatok ellen — ha nem végérvényesek, — a kézbesítéstől szá­mítva 15 nap alatt, és pedig, a mennyiben ezen törvény máskép nem intézkedik (8. §., 28. §. 6. p., 44. §.), a kir. legfőbb itélőszékhez felfolyamodással élhetni. A felfolyamodvány mindig a választmánynál adandó be. A legfőbb ítélőszék a kamarai választmánynak sérelmes határozatát öt tagból álló tanács­ülésben vizsgálja felül. 42. §. A kamara egész évi működéséről szóló jelentésében, a mely az igazságügyministerhez az évi rendes közgyűlésnek megtartásától számított 15 nap alatt felterjesztendő, a fegyelmi ügyeknek főbb mozzanatai, valamint az ügyvédség és jogszolgáltatás terén tett tapasztalatok — a tényeknek részletes felemlitésével — kiemelendők. Ezen jelentést, valamint a közgyűlés egyéb tárgyait olyképen köteles a választmány előkészíteni, hogy azok teljes szövegben előadathassanak. E czélból a válssztmánynak joga van, a választmányon kivül álló kamarai tagokból is bizottságot alakítani, vagy egyes kamarai tagokat határozott teendőkkel megbízni. 43. §. A választmány felelős, hogy a közgyűlés által megállapított ügyrend, valamint a segély­alap kezelésére és jövedelmének kiosztására nézve hozott szabályzat az igazságügyministernek helybenhagyása nélkül életbe ne lépjen. KÉPTH. IROMÁNY. 1881—84. I. KÖTET. 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom