Képviselőházi irományok, 1878. XXVI. kötet • 1177-1202. sz.

Irományszámok - 1878-1179. 1881. évi XLI. törvényczikk, a kisajátitásról

1179. szám, 25' hirdetménybe felveendő, hogy a bizottság a kisajátítási terv megállapítása felett akkor is érdemileg határoz, ha az érdekeltek közül senki sem jelen meg. A hirdetmény a hivatalos hírlapban is egy izben, a kisajátítás helyén vagy ahhoz legközelebb megjelenő valamelyik hírlapban pedig három izben, közzéteendő. 35. §. A kisajátítónak jogában áll kérni, miszerint a terv megállapítása végett kitűzött határnapról a telekkönyvi érdekeltek, vagy azok közül némelyek, egyénileg külön is értesíttessenek; köteles a vállalat* e czélból a kisajátítási összeírásnak minden külön értesítendő érdekelt félre vonatkozó teljes kivonatát kellően czímezve kérvényéhez csatolni, hogy a külön értesítés e kivonatokon eszközöltethessék. Az egyéni külön értesítésről szóló vétbizonyitványok a tárgyalási iratokhoz csatolandók. 36. §. A tárgyalásnál jogában áll minden tulajdonosnak a kisajátítási terv ellen, s minden telekkönyvi érdekeltnek a felajánlott ár ellen felszólalni, s kifogásait jegyzőkönybe vétetni. Ennek elmulasztása azon jogi következménynyel jár, hogy a nem nyilatkozóra nézve: a) közhirdetésnél a kisajátítási terv, b) szabályszerűen teljesített egyéni értesítésnél pedig úgy a kisajátítási terv, mint a felajánlott ár (31. §. h) betű) végleg megállapítottnak s általa elfogadottnak tekintetik. A megjelenés elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. 37. §. Ha a községeiőljáróság jelentéséből az tűnik ki, hogy a kisajátítás által érdekelt tulajdonosok között olyanok vannak, kiknek lakhelyét az elöljáróság kipuhatolni nem tudta, vagy a kik az országon kivül tartózkodván, a hirdetményről értesítést nem vehettek, s ha az ilyen tulajdonosok a kisajátító fél kérésére egyénileg külön értesítést nem kaptak, ez esetben a bizottság számukra azonnal ügygondnokot nevez, s azt a távollevő fél érdekeinek képviseletére utasítja. Az ügygondnok képviselői jogosultsága a kártalanítás iránti egyezkedésre nem terjed ki. 38. §. A kitűzött határnapon mindenekelőtt a község elöljáróságának, azután sorszám szerint az érdekletteknek észrevételei vétetnek tárgyalás alá. A barátságos egyezség előzetesen mindig megkisérlendő, és ha létre jött, jegyzőkönyvbe veendő. Ha nem sikerült, az eljáró bizottság a felek kölcsönös meghallgatása és érveik megfontolása, s a hol szükségesnek látja, nyomban teljesítendő és jegyzőkönyvbe veendő szemle után érdemleges határozatot hoz, melyben határozottan megállapítja, hogy a kisajátítási tervezet mely részben hagyatik helyben, s viszont mely részben és minő változást szenved. E határozatban egyúttal felsorolandók azon érdekelt felek is, kikre nézve a 36. §. b) pontja szerint a kisajátítási ár megállapítottnak tekintetik. 39. §. A határozat szóval rögtön kihirdettetik, és irásba foglalva, az iratokhoz csatoltatik. A meg nem elégedő félnek jogában áll a határozat ellen a közlekedési ministerhez felfolyamodni; köteles azonban a felfolyamodást az eljáró bizottsághoz, a kihirdetéstől számítandó 3 nap alatt írásban benyújtani, vagy szóval bejelenteni. Az eljáró bizottság tartozik a felfolyamodást, vagy az erről felvett jegyzőkönyvet, KÉPVH. IROMÁNY. 1878 — 81. XXVI KÖTET. 4