Képviselőházi irományok, 1878. XXVI. kötet • 1177-1202. sz.

Irományszámok - 1878-1197. 1881. évi LIX. törvényczikk, a polgári törvénykezési rendtartásról szóló 1868. évi LIV. törvényczikk módositása tárgyában

1Í97. szám. 103 Sommás eljárás során olyan viszonkeresetnek, mely rendes eljárás alá tartoznék, csupán felperes beleegyezésével, s ezen feltétel alatt is csak azon esetekben van helye, a melyekben a rendes birói illetőségtől való eltérés, a törvény által kizárva nincs. Az idézett t.-cz. 79., 80., 81. és 82. %%-ai helyett: 9. §• Ha a peres felek valamelyike pervesztés esetére egy harmadik személy ellen szavatossági igényt kivan érvényesíteni, jogosítva van azt, a ki ellen igényt támaszthatni vél, a pernek folyamatban létéről perbehivás által értesíteni. A perbehivási kérvény a per bíróságához, és pedig rendes perben az ügynek ítélet alá bocsátásáig, sommás perben az érdemleges tárgyalás befejezéséig bármikor benyújtható, illetőleg sommás perben szóval is előterjeszthető. A perbehivási kérvény másodpéldánya, illetőleg a szóbeli előterjesztésről felvett jegyzőkönyv másolata, a perbehivottnak haladék nélkül kézbesítendő. Sommás perben a bíróság, a mennyiben a perbehivott értesithetése végett szükségesnek látja, a tárgyalást legfeljebb 15 napra elhalasztani, van jogosítva. 10. §. Ha a perbehivott a perbehivő védelmét elvállalja : a pert, további folyamában, közösen folytathatják. Ha a perbehivott a védelmet el nem vállalja, valamint akkor is, ha a perbehivás a perbehivottnak ismeretlen tartózkodása vagy más ok miatt kézbesíthető nem volt: a főügy a perbehivásra való tekintet nélkül folytattatik és döntetik el. A perbehivó és perbehivott közötti jogviszony, a perben nem döntetik el, és a védelem elvállalásából a szavatossági kötelezettségnek elismerése nem következtethető. Az idézett t.-cz, 86. és 86. %%-ai helyett: 11. §• Sommás eljárásnál a felek keresetüket, nyilatkozataikat és kérelmeiket, a bíróságnál személyesen adhatják jegyzőkönyvbe és a tárgyalásra személyesen jelenhetnek meg. Ha a felek e joggal élni nem akarnak, vagy nem élhetnek, magukat megbízott által képviseltethetik. . Ha a személyesen megjelent fél vagy megbízottja a tárgyalást előadási képességének hiánya, vagy ismételt illetlen viselete által meghiusítja, vagy megakadályozza, a biró a felet ügyvéd állítására utasíthatja. Ha a fél rögtön nem állit, vagy nem állithat képviselőt: költségére a tárgyalás elhalasztandó, s egyszersmind a folytatólagos tárgyalásra újabbi határnap tűzendő ki, azon meghagyással, hogy arra a fél törvényes következmények súlya alatt, képviselője által jelenjen meg. írásbeli beadványok, melyeket a felek, vagy megbízottjaik peres, illetve végrehajtási ügyekben a királyi járásbíróságokhoz ügyvédi ellenjegyzés nélkül nyújtanak be, az 1868. évi LIV. törvényczikk 167. és 168. §-ainak megfelelőleg állitandók ki, vagy szabályszerűen hitel©sitendők. Az ezen kelléket nélkülöző beadványok hivatalból visszautasitandók. 12. §. A rendes eljárásban, mely alatt a jegyzőkönyvi tárgyalás is értetik, a feleknek magukat ügyvéd által kell képviseltetniük.