Képviselőházi irományok, 1878. XXV. kötet • 1105-1176. sz.
Irományszámok - 1878-1134. Törvényjavaslat, a Tiszavölgy ármentesitése érdekében a kormány által teendő intézkedésekről
1134. szám. 141 Az érintett nagyfontosságú érdekek hiztositása czéljából tehát— moly egy részi a töltések gyors kiépítése, másrészt pedig a társulati szervezet hiányaiból származó bajok elhárítása által érhető' el, — bátorkodom ezen törvényjavaslatot előterjeszteni. Ezen törvényjavaslat szerint felhatalmazást kérek, hogy a Békéstől a Kőrös balpartján a Tiszáig, onnan a Tisza balpartján a Maros torkolatáig és a Maros jobb partján Apátfalváig terjedő védtöltésekuek teljes biztosságot nyújtó méretekkel leendő kiépítését, mihelyt a helyi viszonyok megengedik, azonnal megkezdessem és ugy folytattassam, hogy ezen töltésépítés lehetőleg mielőbb, de legkésőbb 1882. év végére elkészüljön. A kormány általi kiépítés azért szükséges, mert a kiépítendő töltések nagyrésze községi és magántöltés, ilyenek nevezetesen a Békéstől Endrodig, a Szt.-Andrástól a Tiszáig terjedő körösi töltések, a szentesi gátak, valamint a bökény-mindszenti társulat s a mindszent-apátfalvi társulatok közt töltés nélkül levő mindszenti határ sem tartozik egy társulathoz sem. A többi töltés társulati, s a társulatokkal szemben az 1879: XXXIV. t.-cz. 14. §. ad is eszközt a kormány kezébe, hogy a társulati töltéseket kellőleg kiépíttesse, nem így,azonban a községi és magántöltésekkel szemben. Törvényeink közt nincs olyan, a melynek alapján az érdekeltséget töltéseinek kiépítésére szoríthatni lehetne, sőt az érdekeltség többségének akarata nélkül az 1871: XXXIX. t.-cz. 1. §-a értelmében a társulatalakitás sem rendelhetőek A jelenlegi törvényekre való tekintettel tehát # a kérdéses körösi és tiszai magán- és községi gátak kiépítése iránt sem intézkedhetik a kormány, pedig ha ezek kiépítetlenek maradnak, a társulati töltéseknek bármily méretekkel való kiépítése sem használna semmit, mert a mint érintettem, ezen községi, magán- és társulati töltések a legszervesebb kapcsolatban állnak egymással, s ha valamelyik községi gát szakad, nemcsak a községi terület, hanem a társulati töltések a kiöntött viztől megkerültetve, a társulatok területei, általában a Kőrös, Tisza és Maros közt fekvő területek is elöntetnek. Szükse'ges a javasolt intézkedés azért is, mert még azon esetben is, ha a községek és magánosok, kik most tartják fenn a gátakat, társulattá alakulni hajlandók is lennének ; pedig fennebb már előadtam, hogy minden eddigi kísérlet ez irányban meghiúsult; — a társulatalakitások s a társulati működés megindítása, különösen a községek jelenlegi szigorú anyagi helyzetében a legjobb esetben is oly hosszú időt venne igénybe, a meddig a többször érintett nagy érdekek koczkáztatása nélkül várni nem lehet. A törvényjavaslat 1. §-ában a kérdéses területeket kárositó belvizek rendezésére szolgáló előintézkedések megtehetését is kérem. A belviz rendezés* nélkül a töltések kiépítése nem nyújt teljes sikert, mert igaz, hogy ezekkel a folyók kiöntései meg lesznek akadályozva, de sok helyen ott maradnának a belvizek s ezek ép- oly káros hatásúak, mint a folyók kiöntései. A siker érdekében tehát a belvizeket is rendezni kell, s e végből kérek az 1874 : XI. t.-cz. 11. §-ának rendelkezésére való tekintettel—mely a törvényhozás engedélyét kívánja—a tervkészítésre felhatalmazást, hogy annak alapján azután a tervezendő munkálatok is vagy az érdekeltség, vagy pedig ennek vonakodása esetére, a belvízi törvény érteimében általam végrehajtható legyen. A törvényjavaslat 2. §-a az említett munkák által ármentesitendő területen, az 1855. évi vizszin alapján eszközlendő ártérfejlesztést s továbbá ennek alapján az érdekeltség összeirását és teherviselési kötelezettségének megállapítását rendeli el. Az 1855. évi vizszin szerinti ártérfejlesztést tartom legigazságosabb és méltányosabbnak, mert igaz, hogy az 1876., 1879. és 1881. évi árvizszin sokkal magasabb volt az 1875. évinél, kétségtelen azonban, hogy ezen három évben jelentkezett árvizszin magasságára lényeges és nagy befolyással voltak a foganatosított szabályozási munkálatok, t. i. a .kiépült töltések. Ennél fogva azon fensíki területeket, melyek a szabályozás létesítése előtt vízmentesek voltak, s melyek az emiitett 3 évi nagy viz által már elöntéssel fenyegettettek, vagy el is öntettek, méltányosan nem lehet az ezen 3 évben mutatkozott vizszin szerint eszközlendő ártérfejlesztés alapján a foganatosítandó munkák költségeinek tarhében elmarasztalni.
