Képviselőházi irományok, 1878. XXIII. kötet • 981-1043. sz.
Irományszámok - 1878-983. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában” beadott törvényjavaslatra
76 983. szám. 126. §. Az ügygondnok által behajtott és bemutatott készpénz felosztására a biróság határnapot tűz ki s a befolyt összeg felosztását a 118. és 119. §§-nak megfelelően eszközli. Ha a behajtott követelés biztosítására a zálogjog telekkönyvileg bejegyezve volt, a kielégítési sorrend a telekkönyvi rangsorozat értelmében állapittatik meg, s e végből a megbízott ügygondnok jelentése mellett, a telekkönyv hiteles kivonatát is bemutatni köteles. A megbízott ügygondnok azon költségei és díjai, melyek a végrehajtást szenvedő adósa ellen meg nem ítéltettek, az árfelosztási eljárás alkalmával állapittatnak meg, és a behajtott összegből első sorban elégíttetnek ki. A 118. és 119. §§-ok szerint eszközlendő az árfelosztás akkor is, ha akár magánfél, akár pedig közpénztár a nála többek részére lefoglalt összeget a bírósághoz kívánja letenni. Ezen esetben a pénz azon bírósághoz teendő le, melynek kiküldöttje az első végrehajtást foganatosította. A letéti beadványhoz valamennyi foglaltatónak a foglalás időrendje szerint összeállított és a letevő által aláirt kimutatása és a biróság vagy más hatóság, illetőleg ezek kiküldöttjei által kiadott rendelvények eredetiben csatolandók. 127. §. Ha a behajtott követelés nem pénzbeli, a biróság a jelentés alapján, a behajtott követelés tárgyának árverés utján való értékesítését rendeli meg, s ennek foganatosítására kiküldöttet rendel. Igénybejelentési felhívás kibocsátása ezen esetben nem szükséges; a kikiáltási árul szolgáló becsárt pedig a kiküldött, a mennyiben szükségesnek látja, az állandóan alkalmazott bírósági szakértők közül egynek közbenjöttével rendes becslési eljárás nélkül állapítja meg. A befolyt vételárból a kielégítés a 125. és 126. §§. szabályai szerint történik. 128. §. A lefoglalt követelés behajthatlansága esetében a végrehajtatónak jogában áll a végrehajtást szenvedőnek másnemű vagyonára intézendő végrehajtás útján szorgalmazni követelése kielégittetését. A lefoglalt követelés behajtására fordított és bíróilag megállapított költségek és díjak az alap-perbeli követelés járulékaihoz számittatnak. A fent érintett jog illeti a végrehajtatót akkor is, ha a lefoglalt követelésre nyert zálogjogról lemond, vagy pedig kimutatja, hogy a követelés lefoglalása daczára elegendő fedezettel nem bir. (117. §. a) pont). A zálogjogról való lemondás esetében a végrehajtást szenvedő adósa értesítendő. 129. §. Ha a végrehajtásilag lefoglalt követelés feltételtől függ, ha a követelés lejárata fél évnél hosszabb időre terjed, ha a követelés viszonszolgálattól függ, ha a végrehajtást szenvedő adósa ellen csőd-eljárás van folyamatban, vagy ha a követelés érvényesítése más okokból nehézségekkel van egybekötve: a biróság a követelésnek birói árverésen való eladását, vagy más módon való értékesítését rendeli el. Ezen kérelem tárgyában a biróság a végrehajtást szenvedőt, s ha ez nem belföldön tartózkodik, vagy tartózkodási helye ismeretlen, a részére kinevezendő ügygondnokot meghallgatni köteles. Az árverés az ingóságokra előirt szabályok szerint tartatik meg. Pénzbeli követeléseknél első kikiáltási árul a követelés névszerinti értéke szolgál; nem kamatozó követeléseknél azonban a lejáratig folyó 6%> kamatkülönbözet a névszerinti értékből levonatik.