Képviselőházi irományok, 1878. XXIII. kötet • 981-1043. sz.

Irományszámok - 1878-983. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában” beadott törvényjavaslatra

983. szám. 31 e) ha birói cselekvénybe, melynek a peres ügy eldöntésére lényeges befolyása van, vagy ha az itélet hozatalába, érdekelt biró folyt be; /) ha meg nem jelenése folytán lett ügyvesztessé azon fél, a ki épen nem, vagy nem törvényszerűen idéztetett; g) ha alperes tudvalevő lakhelyének elhallgatása mellett (26* §.) hirdetményi idézés eszközöltetett, s az ilykép idézett fél meg nem jelent; h) ha a tárgyalás vagy eljárás nyilvánosságára nézve megállapított szabályok nem tartattak meg; i) ha önképviseletre nem jogosított, vagy jogi személy törvényes képviselőjének mellőzésével indított pert, vagy idéztetett perbe, s a hiba utólag helyre nem hozatott; k) ha valamely fél nevében egy harmadik meghatalmazás nélkül járt el, s a hiány nem pótoltatott; T) ha a bíróság a határozat hozatalakor nem volt szabályszerűleg alakítva; m) ha az itélet kiadmánya, a tanácskozás folytán hozott határozattól lényegesen eltér; n) ha az itélet rendelkező része annyira érthetetlen, hogy alaposan felül nem vizsgálható; o) ha a felebbezett ítéletet megelőző birói eljárásnál, vagy az itélet hozatalánál lényeges eljárási szabályok mellőztettek vagy sértettek meg, és e miatt a peres ügy alapos eldöntése lehetetlenné vált. Ezen alaki sérelmek közül a 6), c), i), &), l), m), n) és o) pont alattiak, ha a felebbező fél által a felebbezésben kifejezetten meg nem jelöltettek is, hivatalból figyelembe veendők. Az a), d), e), f), g) és h) pont alatt felsorolt alaki sérelmek csak akkor vétetnek figyelembe, ha a felebbezésben kifejezetten megjelöltettek. 42. §. Ha valamely hivatalból figyelembe veendő, vagy valamely kifejezetten megjelölt más semmiségi ok forog fenn; a másodbiróság a körülményekhez képest vagy csupán az elsőbirőság Ítéletét, vagy egyszersmind ez Ítéletet megelőző eljárást és birói határozatokat is egészben, vagy kifejezetten kijelölendő részében, megsemmisiti, s új itélet hozatalát, esetleg újabb eljárást, vagy az eljárás hiányainak pótlását rendeli el. 43. §. A másodbiróság, ha az első bírósági Ítéletet a 40—42. §§. alapján megsemmisiti, vagy az 1868: LIV. t. ez. 108. és 109. §§-ai alapján feloldja, s újabb vagy póteljárást, bizonyítási eljárás felvételét, vagy újabb itélet hozatalát rendeli el: végzés által határoz. Minden más esetben akár helybenhagyja, akár megváltoztatja a másodbiróság az első bíróság ítéletét: a másodbiróság is itélet alakjában határoz. ítélet hozatik akkor is, ha a másodbiróság az elsőbirósági ítéletet részben oldja fel, részben pedig érdemleg határoz. 44. §. A másodbiróság az elsőbirósági ítéletet, ha az ellen csak az egyik fél élt felebbezéssel, a felebbező hátrányára nem változtathatja meg. 45. §. A másodbirósági itélet ellen való felebbezésre nézve, az első bíróság ítélete ellen való felebbezésekre megállapított szabályok alkalmazandók.