Képviselőházi irományok, 1878. XXIII. kötet • 981-1043. sz.
Irományszámok - 1878-983. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában” beadott törvényjavaslatra
983. szám. 19 szakasznál előadattak: a bizottság az új javaslat ide vonatkozó 152. §-ában a min. javaslat 646. §-át megfelelően módositandónak találta. A ministeri javaslat 662. §-ához az új javaslat 169. §-ába pótlólag felvette a bizottság, hogy ha a végrehajtást szenvedő nem személyes adós, hanem mint a jelzálogilag lekötött ingatlannak telekkönyvi tulajdonosa, csupán tűrni tartozik az ingatlannak árverés alá bocsátását, vagyis, ha jelzálogikereset folytán csupán a jelzálogra vezetendő végrehajtás terhe alatt marasztatott el: ő az árverésen részt vehessen. Ezen esetben ugyanis az indokok, melyek a végrehajtást szenvedőnek az árverésből való kizárásátigazolják, fenn nem forognak. A ministeri javaslat 679. §-ának rendelkezését a bizottság elvben igen helyesnek találja, mert az ezen szakasz szerint megengedett utóajánlat, s annak folytán tartandó újabb árverés az árverelők összejátszásának és az ingatlanok potom áron való eladásának, gátat fog vetni. Hogy azonban ezen üdvös czél még inkább elérhető legyen, a bizottság az idézett szakaszt az új javaslat 187. §-ában akként terjesztette ki, hogy figyelemmel a rendszerint az adóalapon megállapított kikiáltási ár megbizhatlanságára, utóajánlat adható legyen, tekintet nélkül arra, hogy a legmagasabb Ígéret a kikiáltási árral minő arányban áll, és hogy az utóajánlat elfogadtassák, mihelyt a megajánlott vételár a legmagasabb Ígéretet ennek egy tizedrészével meghaladja. Tekintettel arra, hogy az ország némely vidékein vannak még nem telekkönyvezet ingatlanok, és hogy a ministeri törvényjavaslat az ilyen nem telekkönyvezett ingatlanokra vezetendő végrehajtásokról nem intézkedik, — a bizottság az új javaslat 203-dik §-ába felvette azon eltérő rendelkezéseket, a melyek e részben a dolog természetéből folyólag szükségeseknek mutatkoznak. A ministeri javaslat 718-dik §-át az új javaslat 220-dik §-ában kibővítette a bizottság azon irányban, hogyha valamely helyrajzi szám alatti birtoknak végrehajtás utján való eldarabolása szükséges, és az ezt tárgyazó eldarabolási vázlat a per során nem esatoltatott: tulajdonjog átírásához szükséges vázlat a kiküldött által a helyszínén, szükség esetében szakértő közbenjöttével készíttessék el. Ezen intézkedés nélkül a tueghozott és jogerőre emelkedett ítéletek nem ritka esetben végre nem hajthatók lennének. Az új javaslat 223-dik §-ába (ministeri javaslat 721-dik §.) pótlólag felvette a bizottság, hogy a megállapított előfeltételek mellett, tehát ha a bizottság szövegezése szerint, ha a veszély kimutattatik, akkor is helye legyen a biztosítási végrehajtásnak, ha a követelés a törvényes kellékekkel ellátott és el sem évült váltóval van igazolva. Szükségesnek mutatkozik e pótlás azért, mert különben a gyakorlati életben kétely merülhetne fel az iránt, ha vájjon a teljes bizonyerejíí magánokirat alatt a váltó értendő-e vagy sem ? másfelől pedig azt, hogy a váltó elévült ne legyen, azért kellett megállapítani, mert átalános szabály szerint az elévülés nem vétetik hivatalból figyelembe. A ministeri javaslat 735-ik §-át, mely a zárlat eseteit sorolja fel, a bizottság az új javaslat 237-ik §-ában két irányban változtatta meg. Egyfelől egy új e) pont felvételével a zárlatnak helyt adni kíván a bizottság, a haszonbéri szerződés érvénytelenítése vagy megszüntetése iránt indított per folyama alatt, ha a haszonbérlő a haszonbérletet oda hagyja, vagy a tulajdonos a haszonbérletet visszavenni vonakodik. Azt hiszi ugyanis a bizottság, miszerint mezőgazdasági érdekeink kellő méltatása kívánja, hogy ha a haszonbérleti szerződés fennállásának kérdése a haszonbérbe adó és a haszonbérbe vevő között peressé válik, és a fent jelzett esetek valamelyike fenforog, a zárlat a nélkül rendeltessék el, hogy a veszély valószínűségének kimutatása kívántatnék. Másfelől azonban az eredeti javaslat e pontját, ugy a mint előterjesztve van, aggályosnak látja a bizottság; mert ha a jelzálogos hitelezőnek — még ha követelése le nem járt is, jog adatnék arra, hogy a szövegben jelzett veszély kimutatása esetében a jelzálogul szolgáló ingatlanra zárlatot vezethessen: ez a gyakorlati életben igen sok méltatlan zaklatásra 3*
