Képviselőházi irományok, 1878. XXIII. kötet • 981-1043. sz.
Irományszámok - 1878-983. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában” beadott törvényjavaslatra
12 983. szám ellentétes elvi alapokon nyugvó határozatokról nyer tudomást, szintén jogosítva legyen a teljes ülést összehívni. E kibővítéseket a bizottság azért vette fel, mert ezek által a judicatura egyöntetűségét, mint a helyes igazságszolgáltatás szükséges követelményeit, jobban biztosítottnak találja. \ A sommás eljárás során való képviselet tüzetes szabályozása szempontjából szükséges intézkedéseket a bizottság a novella 11-ik §-ába foglalta össze. Az ide vonatkozó intézkedéseknek kiindulási pontjául szolgál az, hogy sommás eljárásban ügyvédi képviseleti kényszer nincsen; a felek személyesen jelenhetnek meg tárgyalásokra, keresetűket, kérelmeiket és nyilatkozataikat szóval adhatják elő; de ha e joggal élni nem akarnak, ha magokat képviseltetni kívánják, akkor rendszerint ügyvéd általi képviseletet kell igénybe venniök. Ezen intézkedést a bizottság a peres felek és az ügyvédi kar közös érdekében lévőnek, s egyszersmind olyaunak tekinti, a mely a fájdalom ugy is nagy mérvben elharapódzott zugirászatot jelentékenyen fogja akadályozni. E szabály alól való kivételként meg van állapítva a szakaszban, hogy a közeli családi összeköttetésben levők egymást, valamint a gazdatiszt azt, kinél állandó alkalmazásban van, képviselheti, és hogy az ügyvéd által való képviseltetés szabálya megszűnik akkor, ha az eljáró bíróság székhelyén nem lakik olyan ügyvéd, a ki a képviseletet elvállalhatná. E kivételek megállapítását a gyakorlati élet kívánalmai tették szükségessé. A ministeri javaslat 75. §-a (novella 13. §.) szerint a sommás eljárás alá a követelés összegére való tekintet nélkül tartozó ügyek sorából a bizottság kihagyta a váló házastársak között a nő részére ideiglenes tartás és lakás kirendelése iránti kereseteket, és a haszoabéri viszonyból felmerülő kártérítési kereseteket; mert ezen keresetek, a mennyiben a per tárgya 500 frtot meghalad, részint a kérdés fontosságánál, részint a tényállás rendszerinti bonyodalmánál fogva czélszerü'bben utaltatnak a rendes eljárás körébe. A ministeri javaslat 19-ik §-a (novella 16. §.) akként módosíttatott, hogy alperes a birói illetőség elleni kifogást rendes perekben nem a perfelvételig folyó idő első felében, hanem a perfelvételre kitűzött határnapon köteles beadni; mert a tapasztalás mutatta, hogy a törvény ismeretével nem biró ügyfelek igen gyakran a határidő első felének eltelte után fordulnak ügyvédhez, és ez által elesnek azon joguktól, hogy a birói illetőség elleni kifogásaikat érvényesithessék. A 17. és 18-ik §§-ban a bizottság a kellő óvatossági korlátok között jogot ad a felek képviselőiknek arra, hogy a perbeli előadások után az előadás netaláni hézagainak kiegészítését kérhessék; a mely kérelem felett a tanács határoz, s a mennyiben a kérelmet alaposnak találja, az előadásnak kiegészítését rendeli el. Ezen újítást a bizottság az 1868: LIV. t. ez. által életbe léptetett nyilvánosság szükséges kiegészítésének, és olyannok tekinti, mely az írásbeli eljárással kapcsolatos előadói rendszerrel szemben módot ad a felek képviselőinek arra, hogy ha az előadást kimerítőnek nem találja, annak kiegészítése iránt indokolt indítványt terjeszthessen elő. Nem kerülte ki a bizottság figyelmét az, hogy ezen újítás mellett a peres ügyek egy részének előadása valamivel több időt fog igénybe venni; de egyfelől azon gyakran igenis rövid idő, a mely alatt az ügyek, kivált a felsőbb bíróságoknál, előadatnak és eldöntetnek, az ügynek kimerítő előadására és beható megbirálására valóban elégtelen; másfelől pedig a javasolt reform mindenesetre azt fogja eredményezni, hogy a jogszolgáltatás a felek nagyobb megnyugvásával fog találkozni. És a peres felek, a kik ugy is jelentékeny bélyegilletéket fizetnek, joggal várják az államtól, hogy ügyeik behatóbb felülvizsgálat alá vétessenek, joggal várják még akkor is, ha ez némi költségszaporulattal fogna járni, a mi különben jelentékeny már csak azért sem lehet, mert a felek ezen jogot, a mi nekik is nem csekély költséget fog okozni — bizonyára ritkán, csak a fontosabb ügyekben fogják igénybe venni. A semmiségi kereset beadásának határidejét a bizottság a 26. §-ban (min. javaslat 249. §.) a
