Képviselőházi irományok, 1878. XXIII. kötet • 981-1043. sz.

Irományszámok - 1878-1000. Törvényjavaslat, a bélyeg és illetékekre vonatkozó törvények és szabályok némely határozatainak módositásáról

1000. szám. 159 4. §. Bélyegjegyek hivatalos atbélyegzése. Az 1871. évi LXIII. t. ez. 2. §-ának a magánváltó űrlapok átbélyegzését szabályozó határozata oda módosittatik, hogy az ily űrlapokra aláírás előtt felhasznált bélyegjegyek átbélyeg­zésére, a pénzügyminister által más hivatalok és közegek is feljogosíthatok. Az átbélyegzés ugy a váltókra, valamint átalában minden oly iratokra, beadványokra s ezek mellékleteire nézve, — melyeknél a felhasználandó bélyegjegyek keresztüliratását a szabályok nem követelik, az arra kötelezett hivatalos személy által akként eszközlendő, hogy az iratra felragasztott bélyegjegyek mindegyike az átbélyegzés napját jelző hivatalos pecséttel átüttessék, ilyen időjelző pecsét hiányában pedig, a bélyegjegyeknek hivatalos pecséttel való átütése mellett, egyszersmind az egyes bélyegjegyek felső részén az átbélyegzés napja rá­jegyeztessék. A felek kívánságára a bélyegjegyek atbélyegzése — jelenlétükben teljesítendő. 5. §. Kereskedői kötjegyeknél s utalványoknál, továbbá a kereskedők által árúkra vagy érték­papírokra adott előlegekről kiállított kötvényeknél a bélyegilletek akként rovandó le, hogy oly esetben, midőn nyomtatott minta nem használtatik, a megfelelő bélyegjegy az okmány első lapjára előzetesen felragasztassék, s az okmány szövegének első sora, a bélyegjegy alsó' szines részén keresztül írassék. Ha pedig nyomtatott minta használtatik, a 4-ik §-ban megállapított eljárás követendő. Az 1875 : XVI. t.-cz. rendelkezései ezen szakasz intézkedései által nem érintetnek. 6. §. Számlák és jegyzékek bélyegkötelezettsége. Az illetéki szabályokban (ill. szabás 84. tétel B) 2-ik pontja alatt) foglalt rendelkezés, mely szerint a kereskedők és iparüzők által saját üzletükből származó követelések iránt egymás közt vagy más személyek részére kiáilitott számlák, jegyzékek, kimutatások vagy hasonló iratok, — különbség nélkül, vájjon azokban a kiegyenlítés bizonyitíatik-e vagy sem, és a kiállítók azokat névaláírással eliátták-e vagy sem, — ha 50 forintnál nem nagyobb összegről szólanak, ívenkint 1 kr., különben pedig ívenkint 5 kr. bélyeg alá esnek, — következőleg egészíttetik ki: a) Számlák alatt, számlakivonatok, jegyzékek alatt, árujegyzékek s azok másolatai (facturák) is értetnek, s a bélyeghasználat kötelezettségére nézve nem tesz különbséget, akár legyen azokon a kiállító czég írásban, nyomtatásban vagy bármely más módon jelezve, akár nem. 6) A bélyegkötelezettség azon esetre is kiterjed, ha efféle számlák, kivonatok vagy jegy­zékek a kereskedői és üzleti levelek szövegébe felvétetnek, avagy mint függelék vagy mellék­letek csatoltatnak az ily levelekhez. c) Midőn számlák, kivonatok vagy jegyzékek hatósághoz vagy valamely közpénztárnál kifizetés végett nyugtatvány gyanánt nyújtatnak be, azoktól mint nyugtatványoktól a II. fokozat szerint járó bélyegilleték, a már felhasznált, letőleg 5 kros számla-bélyeg beszámitása mellett, bélyegjegyek felragasztása által rovandó le. Közpénztárak alatt mindazon pénztárak értetnek, melyek az állam, a közalapítványok, a köztörvényhatóságok s községek közegei, vagy az állami igazgatás alatt álló közintézetek s vállalatok által kezeltetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom