Képviselőházi irományok, 1878. XXIII. kötet • 981-1043. sz.
Irományszámok - 1878-1000. Törvényjavaslat, a bélyeg és illetékekre vonatkozó törvények és szabályok némely határozatainak módositásáról
1000. szám. 159 4. §. Bélyegjegyek hivatalos atbélyegzése. Az 1871. évi LXIII. t. ez. 2. §-ának a magánváltó űrlapok átbélyegzését szabályozó határozata oda módosittatik, hogy az ily űrlapokra aláírás előtt felhasznált bélyegjegyek átbélyegzésére, a pénzügyminister által más hivatalok és közegek is feljogosíthatok. Az átbélyegzés ugy a váltókra, valamint átalában minden oly iratokra, beadványokra s ezek mellékleteire nézve, — melyeknél a felhasználandó bélyegjegyek keresztüliratását a szabályok nem követelik, az arra kötelezett hivatalos személy által akként eszközlendő, hogy az iratra felragasztott bélyegjegyek mindegyike az átbélyegzés napját jelző hivatalos pecséttel átüttessék, ilyen időjelző pecsét hiányában pedig, a bélyegjegyeknek hivatalos pecséttel való átütése mellett, egyszersmind az egyes bélyegjegyek felső részén az átbélyegzés napja rájegyeztessék. A felek kívánságára a bélyegjegyek atbélyegzése — jelenlétükben teljesítendő. 5. §. Kereskedői kötjegyeknél s utalványoknál, továbbá a kereskedők által árúkra vagy értékpapírokra adott előlegekről kiállított kötvényeknél a bélyegilletek akként rovandó le, hogy oly esetben, midőn nyomtatott minta nem használtatik, a megfelelő bélyegjegy az okmány első lapjára előzetesen felragasztassék, s az okmány szövegének első sora, a bélyegjegy alsó' szines részén keresztül írassék. Ha pedig nyomtatott minta használtatik, a 4-ik §-ban megállapított eljárás követendő. Az 1875 : XVI. t.-cz. rendelkezései ezen szakasz intézkedései által nem érintetnek. 6. §. Számlák és jegyzékek bélyegkötelezettsége. Az illetéki szabályokban (ill. szabás 84. tétel B) 2-ik pontja alatt) foglalt rendelkezés, mely szerint a kereskedők és iparüzők által saját üzletükből származó követelések iránt egymás közt vagy más személyek részére kiáilitott számlák, jegyzékek, kimutatások vagy hasonló iratok, — különbség nélkül, vájjon azokban a kiegyenlítés bizonyitíatik-e vagy sem, és a kiállítók azokat névaláírással eliátták-e vagy sem, — ha 50 forintnál nem nagyobb összegről szólanak, ívenkint 1 kr., különben pedig ívenkint 5 kr. bélyeg alá esnek, — következőleg egészíttetik ki: a) Számlák alatt, számlakivonatok, jegyzékek alatt, árujegyzékek s azok másolatai (facturák) is értetnek, s a bélyeghasználat kötelezettségére nézve nem tesz különbséget, akár legyen azokon a kiállító czég írásban, nyomtatásban vagy bármely más módon jelezve, akár nem. 6) A bélyegkötelezettség azon esetre is kiterjed, ha efféle számlák, kivonatok vagy jegyzékek a kereskedői és üzleti levelek szövegébe felvétetnek, avagy mint függelék vagy mellékletek csatoltatnak az ily levelekhez. c) Midőn számlák, kivonatok vagy jegyzékek hatósághoz vagy valamely közpénztárnál kifizetés végett nyugtatvány gyanánt nyújtatnak be, azoktól mint nyugtatványoktól a II. fokozat szerint járó bélyegilleték, a már felhasznált, letőleg 5 kros számla-bélyeg beszámitása mellett, bélyegjegyek felragasztása által rovandó le. Közpénztárak alatt mindazon pénztárak értetnek, melyek az állam, a közalapítványok, a köztörvényhatóságok s községek közegei, vagy az állami igazgatás alatt álló közintézetek s vállalatok által kezeltetnek.