Képviselőházi irományok, 1878. XXIII. kötet • 981-1043. sz.

Irományszámok - 1878-983. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában” beadott törvényjavaslatra

94 983. szám. Ha pedig a jelzálogilag biztosított követelés egyidejűleg árverés alá nem került más ingátlant, vagy valamely közös ingatlannak más tulajdonostársat illető, de el nem árverezett hányadát is terheli: az a vételárból a hitelező kívánsága szerint egészben vagy részben elégítendő ki. A későbbi jelzálogos hitelezőknek jogukban áll, az előttük levő jelzálogos követelést, az urfelosztásig készpénzzel kifizetve magukhoz váltani. Ha e joggal több jelzálogos hitelező kivan élni: az elsőség a telekkönyvi bejegyzés sorrendé szerint illeti a hitelezőket. — A később bejegyzett jelzálogos hitelező azonban a beváltási jogot a korábbi jelzálogos hitelező ellenében is érvényesítheti, ha annak követelését is készpénzzel beváltja. Azon jelzálogos hitelező, a ki valamely követelést bevált, a beváltott követelés tekintetében a hitelező jogaiba lép. 191. §. Ha szolgalmi joggal terhelt ingatlan a 153. §. értelmében, a szolgalom fentartása nélkül árvereztetett el: a szolgalmi jog egyenértékéül fizetendő összeg, — bekeblezett haszonbérlet vagy bérlet esetében pedig a bér megszűnte esetére a haszonbérlő vagy a bérlő által követelt kártérítési összeg, a hitelező által felszámított mennyiségben veendők számításba. Ugyanez áll bejegyzett kikötmények esetében, a kikötménynek készpénzbeli egyenértékére nézve is. A telekkönyvi rendelet 65. §-a értelmében, valamely összeg szerint meg nem határozott követelés fedezetéül bekeblezett vagy előjegyzett legmagasabb összeg által biztosított követelés ezen legmagasabb összeg erejéig veendő számításba. A mennyiben az elárverezett ingatlanra ilynemű követelések vannak bejegyezve: a sorrendi tárgyalást rendelő végzésben a hitelező figyelmeztetendő, hogy ha a tárgyalásra meg nem jelennék, és követelését fel nem számítaná: az a sorrendben mellőzendő leszen. A végzés a hitelezőnek hirdetményi idézés nélkül saját kezeihez kézbesitendö, s ha ez nem eszközölhető, részére ügygondnok nevezendő. 192. §. A jelzálogos hitelezők tökekövetelésével ugy a 189. §. b) pontja szerint az előnyös tételek közé sorozott tőkekövetelésekkel egyenlő sorrendben elégitendök ki: a) a kamatok, mennyiben az árverés napjától visszaszámított három évnél nem régibb időből vannak hátra; b) az árverés napjától tovább folyó kamatok; c) az árfelosztási képviseletnél felmerült költségek. Ha a kamatláb a telekkönyvi bejegyzésben kitüntetve nincs, hat száztólinál magasabb kamat nem sorozható. A perbeli, s az előnyös tételek közé nem utalt végrehajtási költségek a tőkével egyenlő elsőséggel csak akkor soroztathatnak, ha a költségek fedezésére szolgáló biztosítéki összeg erejéig a zálogjog szintén bejegyeztetett; és akkor is csak annyiban, a mennyiben e költségek a bejegyzett összeget túl nem haladják. — Egyébként a költségek a költség-bekebelezés sorrendjében, s ha ilyen bekebelezés nincs, esetleg aránylagos levonás mellett, az összes jelzálogi követelések kielégítése után, a vételár maradványból elégitendök ki. Azon jelzálogos hitelező részére, a ki megidéztetése daczára, az árfelosztási tárgyalásra meg nem jelent, csupán a bejegyzett tökekövetelés veendő számításba. Az árfelosztás napján még le nem járt nem kamatozó jelzálogos követelések olyan ösz-