Képviselőházi irományok, 1878. XXII. kötet • 918-980. sz.

Irományszámok - 1878-948. Törvényjavaslat, a Magyarország és Horvát-Szlavon-Dalmátországok közti közjogi kérdések rendezéséről szóló 1868. évi XXX. és 1873. évi XXXIV. t.-czikk némely határozmányainak módositásáról

948. szám. 151 1868-ik évi XXX. törvényczikk 70-dik §-ában megjelölt módon Magyarország országgyűlése és Horvát-Szlavonországok országgyűlése közt a szükséges egyezkedések fognak létesíttetni. 5. §• Az 1868. évi XXX. t. czikk, 1873. évi XXXIV. t. czikk és 1880. évi LIV. t. czikknek a jelen törvény által hatályon kivül nem helyezett, illetőleg nem módosított határozmanyai, változatlanul fentartatnak. 1-sö melléklet a 948. számú irományhoz. Jelentése, a határőrvidéknek Horvát-Szlavonországokkal leendő egyesítéséhez szükséges némely elöintézkedés tárgyában kiküldött magyar országos bizottságnak. A magyar országgyűlés mindkét háza a ministerelnök urnák ebbeli indítványát elfogadván, országos bizottságot küldött ki a végből, hogy az, egyetértőleg Horvát-Szlavonországnak hasonló küldöttségével és eltekintve esetleg az 1868. évi XXX. t. ez. 33. §-ának azon rendelkezésétől, mely szerint a képviselők száma a népesség arányában szaporítandó, állapítsa meg, hogy Horvát-Szlavonországok akkor, ha majd a horvát-szlavón határőrvidék is az alkotmányos életben tényleg részt veend, hány képviselőt küldjenek a közös országgyűlésre. Ezen megbízás értelmében a magyar országos bizottságnak két kérdéssel kellett foglalkoznia: 1-ször. Vájjon szükséges és czélszerű-e, hogy az eddig még katonai közigazgatás alatt álló határőrvidék közigazgatásilag Horvát-Szlavonországokkal egyesittessék ? 2-or. Vájjon, ha ezen közigazgatási egyesítés létrejő, mily következéseket vonna ez maga után a horvát-szlavón országgyűlés részéről a közös magyar országgyűlésre küldendő képviselők számára nézve? Az első kérdésre, t. i. a határőrvidéknek Horvát-Szlavonországokkal való közigazgatási egyesítésére nézve, a törvényben világosan és szabatosan meg van adva a felelet. Ugyanis, az 1868. évi XXX. t. ez. 65. §-a ekként szól: >Horvát-Szlavonországok területi épségét Magyarország elismeri és annak kiegészítését előmozdítani ígérkezik; különösen sürgetni fogja ezentúl is, hogy a határőrvidék, azon része, mely Horvát-Szlavonországokhoz tartozik és a határőrvidéken levő katonai községek, ez országokkal, valamint törvényhozási, úgy közigazgatási és törvénykezési tekintetben is egyesittessenek.« Ugyanezen törvény 66. §-ában pedig Horvát-Szlavonországok területéhez tartozóknak ismertetnek el: a likai, ottocsányi, ogulini, sluini, első báni, második báni, varasd-kőrösi, szentgyörgyi, gradiskai, bródi és péterváradi határőrezred, a melyek közül a két varasdi határőrezred Zengg és Belovár katonai községekkel, Ivanies várral és Sziszek községgel HorvátSzlavonországokkal már 1873-ban közigazgatásilag egyesítve lettek. Arra nézve, hogy a törvény a többi 9 ezrednek is Horvát-Szlavonországokkal való közigazgatási egyesítését határozottan kívánja, és ennek valósításának előmozdítását Magyarország kötelességévé teszi, semmi kétség nem lehet. Másfelől az 1867. évi XH. t. ez. az akkor létrejött kiegyezés előfeltételéül tűzte