Képviselőházi irományok, 1878. XXII. kötet • 918-980. sz.

Irományszámok - 1878-919. Törvényjavaslat, a gyógyithatlan közveszélyes elmebetegek elhelyezésére szánt ápolda felállitásáról

4 919. szám. A vallás- és közoktatási magy. kir. ministerium által felajánlott három telek megszemlélésére szakértő kormányközegek küldetvén ki, ezek által a Mária-családi és Szt.-János elefánti alkalmasnak, a tüskevári kastély pedig czélszerütlennek jelöltetett. A két első kastélyért azonban oly magas vételár követeltetett, hogy azok megvétele, tekintettel arra, hogy átalakítások nélkül azokat ápoldáuak használni nem lehet, az átalákitás pedig szintén tetemes költséget fogna igényelni, egyelőre elhalasztatott, mivel időközben több hatóság és magán fél, kedvezőnek mutatkozó ajánlatokat nyújtott be. Ezen ajánlatok megvizsgálása és a felajánlott telkek megszemlélése szintén szakértőkből álló vegyes bizottságra lett bizva, mely az összes ajánlatok közül az özvegy Braun Lajosné budapesti, Esztergom városnak egy ottani és grófWass Jenőné gombai (Pozsonymegye) telkére vonatkozó ajánlatait méltatta figyelemre, minek következtében a fővárosi közmunkák tanácsának javaslatára, egy műépítész utasíttatott, hogy a kiszemelt telkekre építendő ápoldákról ideiglenes terveket és megközelítő költségvetéseket készítsen. A fentemiitett tervek és költségvetések szakértők által átvizsgáltatván, a következő vélemény lett előterjesztve: Szem előtt tartva azt, hogy a létesítendő ápolda oly intézet leend, mely a budapesti országos tébolydában, az irgalmasrend budapesti kórházában és a pozsonyi országos kórházban elhelyezve levő közveszélyes és gyógyithatlan elmebetegek elhelyezésére lesz rendeltetve, a mennyiben az ily betegek túlnyomó részét a budapesti országos tébolyda szolgáltatja, az ápoldáuak a budapesti országos tébolyda — illetőleg a főváros közvetlen közelében való létesítése mutatkozik legczélszerübbnek. A telkeket illetőleg, a budapesti a legalkalmasabbnak mutatkozik; mivel több költség ezzel sem lesz egybekötve, mint a más kettővel; gazdasági iparra alkalmas, a betegek beszállítása és az élelmezés a legkevesebb költséggel eszközölhető és végül, mivel az intézet tankórodai czélra szintén felhasználható. A gombai telek nem ajánlható: mivel a központtól távol van, fűtőanyag beszerzése sokba kerül s az ápolók megszerzése és odaszállitása is sok akadályba ütközik; minthogy ezen vidék culturális viszonyainál fogva ott alkalmas ápolókat találni nem lehet. Az esztergomi telek pedig azért nem ajánlható, mivel az a várostól távol egy puszta szántóföldön fekszik s a betegek üdülésére nélkülözhetlen árnyék csak hosszabb idő elteltével lenne nyerhető, és a telken semmiféle épület még nem létezik. A fentebbi vélemény alapján és miután özvegy Braun Lajosné és érdektársainak Budapesten a városliget közelében az Angyalföldön levő telke és a rajta levő épületek, melyek összesen 33 szobát foglalnak magukban, egy vegyes bizottság által külön megszemléltetett és ezen szakértők által is ajánltatott, sikerült ezen eredetileg 60,000 frt vételárért felajánlott telket 45,000 frtért 1879. október 1-én megvásárolni. Időközben Székesfejérvár város jelentkezett egy ajánlattal, melyben azon esetre, ha a tervezett ápolda ott állíttatnék fel, késznek nyilatkozik, az általa kiszemelt teleknek ingyenes átengedésére. Bárha ezen ajánlat későn, vagyis azon időben érkezett be, midőn a budapesti telek megvétele czéljából folyamatban volt tárgyalás már előre haladt, mind e mellett ezen tárgyalás egyelőre felfüggesztetett s a felajánlott székesfej érvári telek szakszempontból megszemléltetett. Minthogy azonhan a felajánlott telek, mely különben e czélra alkalmas lett volna, egy puszta szántóföldből állott, melyen épület nincs és arra csak egy oly terjedelmű épületnek