Képviselőházi irományok, 1878. XXI. kötet • 857-917. sz.
Irományszámok - 1878-876. Törvényjavaslat, a Budapest fővárosi rendőrségről
78 876. szám. javaslat 48. §-a a részletes utasitásokra minden irányban a belügyministert hatalmazza fel, s igy a fegyelmi eljárás megállapítására is, azt mégis a törvényben véltem megállapitai;dónak. hogy ki, illetőleg mely hatóság képezze a fegyelmi hatóságot? Ennek felel meg a 47- §., mely a többi fegyelmi hatóságokkal, mint azokat újabb törvényeink megállapítják, kapcsolatban intézi el a kérdést, s csak a rendvédségnél állitj fel a legnagyobb fegyelmi büntetésekre nézve külön fegyelmi bizottságot, s pedig részben magának a rendőrségnek tagjaiból, mint a bécsi Wachmannschaft-nál jó sikerrel tényleg létezik. Nagy fontosságot kell tulajdonítanom a törvényjavaslat 49. §-ának, mely a rendvédség számára az őrmestertől lefelé személyes szolgálati pótlékot, mely 160 frtig terjedhet, azoknak és családaiknak nyugdíjt, s szolgálatban nyert sebesülés esetében bizonyos előnyöket biztosit. Elnézve attól, hogy hasonló előnyök más fővárosok rendőri intézményeinél is feltalálhatók, főleg azzal indokolom e szakaszt, hogy csak az abban foglaltak alkalmasak ösztönözni arra, hogy a rendvédséget valóban alkalmas egyének válaszszák életpályául, hogy abban megmaradjanak, mi által elérhető lesz, hogy a fővárosi rendőrség hosszú szolgálatú, annálfogva gyakorlatilag is képzett, tapasztalt, a fővárost, annak lakóit és igényeit ismerő kellő számú egyénekre mindig számithatand. "* Az 50., 51. és 52. szakaszok nem igényelnek magyarázatot, az 53-ik azonban nálunk új intézményt igyekszik meghonosítani, mely angol minta után indul, s mely nagyobb üzletek, vállalatok és intézetek kérelmére és ezek költségére felhatalmazza a főkapitányt, jbogy az ezen intézetek területén belül, s csakis ott rendőri szolgálatot teendő pótrendvédeket vehessen fel. Az élet fogja megmutatni, vájjon ily intézményre van-e szükség, ha igen, van-e a kellő érzék annak igénybevételére. Az 54. §. a fővárosi rendőrség költségeiről szól, s ennek a) pontjára nézve meg kell jegyeznem, hogy a főváros e szerint jövőben is annyit fizetend, mint eddig s egyelőre nem többet mindaddig, mig az állam járuléka (d) pont) ugyanannyit nem teend, ha ez eléretett, a további többletet az állam és főváros egvenlő részben viseleudi. E szerint a főváros ezentúl is 404,879 frtot fizetend, s annál nem többet mindaddig, mig az állam ugyanannyit nem fizetend mig tehát a fővárosi rendőrség összes költségei 809,758 frtot nem teendenek. Minden ezen összeget meghaladó többletnek ismét felét az állam, felét a főváros fizetendi. Én részemről ugyan melegen óhajtottam volna, a főváros hozzájárulási arányát a fővárosra nézve már ez alkalommal kedvezőbbé tenni s a város terheit kisebbíteni, mert nem tagadható, hogy más fővárosoknak hozzájárulási aránya kedvezőbb igy p. o. Bécsé is; azonban az állam jelenlegi pénzügyi helyzete, annak az általam már ugy is felvett ujabb 115,680 forinton túl való megterheltetését nem engedi s azért a javaslatba hozott módozatot annál inkább elfogadhatónak tartom, mert utóvégre is a jó rendőrség első sorban a város érdekében van, mert ha a rendőrség municipalis maradt volna, az elmaradhatlan és folytonos költségtöbblet egészen a várost terhelte volna s mert a javaslott módozatot az 1872. évi XXXVI. t.-cz. 21. §. 2-ik bekezdésének utolsó pontja, illetőleg analógiája támogatja. Ezen fejezet intézkedései önmagokban hordják indokolásukat s felmentve érezhettem magamat az 55—63. szakaszok magyarázatát adni. Végre tájékozásul s a tanácskozás könnyítéséül van szerencsém ide mellékelni a bécsi és londoni fővárosi rendőrségeknek ismertetését, a költségek kimutatásával, melyekbe azok kerülnek. Budapest, 1880. évi deczember hó 24-én. Tisza Kálmán s. k., mint btlügyminiater.
