Képviselőházi irományok, 1878. XXI. kötet • 857-917. sz.

Irományszámok - 1878-876. Törvényjavaslat, a Budapest fővárosi rendőrségről

876. szám. 75 alakiságokat, melyek ez alkalommal megtartandók. Ez intézkedés a tettes gyors kézrekeritése szempontjából melló'zhetlen s nemcsak a büntető igazságszolgáltatás, hanem gyakran a kárositott magán fél érdekében is fekszik. A 40. és 41. §-okra vonatkozólag nem kell magyarázat. Ilik fejezet. Azon kérdés, hogy a nagy, illetőleg fővárosok rendőrségének miként kell szervezve, s a lakosság számának és a topographicus helyzetnek figyelembevételével mily szellemi és anyagi erővel kell ellátva lennie, hogy magas és hálás hivatásának mennél sikeresebben megfelelhessen, s a társadalmat a gyakran az ész és tudomány fegyverével is ellátott gonoszság üzelmei ellen lehetőleg megvédhesse, napjainkban már nemcsak elméletileg, hanem gyakorlatilag is megoldottnak tekinthető. Paris, London s utóbbi időben Bécs is oly mintaszerűleg szervezett szakképzett s kellő számú rendőrséggel birnak, hogy azoknak példáit nem csak lehet, hanem kell is a helyi viszonyoknak és a nemzet geniusának megfelelő módosításokkal utánozni, annyival inkább, mert a roszra hajló s az önérdeket tiltott utón is kielégíteni törekvő emberi természet mindenhol egyforma, s csak a módozatban lehet eltérés. E mintákat tanulmányozva s Budapest viszonyait figyelembe véve, van a törvényjavaslat 2-ik fejezetében (42—54. §§.) a fővárosi rendőrség szervezete nagy vonásokban körvonalozva, mint ennek törvényben lennie kell, a keretnek kitöltése a rendeleti útnak s intézkedéseknek lévén fentartva. E keret ugy van megállapítva, hogy az a rendőrség folytonos fejlesztését szaporítását, javitását, kiterjesztését, a rendszer változtatása nélkül lehetővé teszi. Ezen 2-ik fejezet egyes szakaszai magokban oly világosak, hogy azokat egyenkint magyarázatokkal kisérni alig szükséges, hanem igenis szükséges, hegy a törvény alapján eszközlendő első szervezés személyzeti létszámát, a járandóságokat s dologi kiadásokat előtüntető kimutatásra általában a következőket jegyzem meg. Az iránt, hogy a fentebb jelzett minták szerint szervezett rendőrség mennyibe fogna Budapesten kerülni, megközelitő számítást tétettem, melynek eredményét az •/• alá csatolt kísérleti költségvetés tünteti elő s melyből kivehető, hogy a szükséglet, a megkívántató személyszaporitással, felszereléssel, különféle eszközök előállításával stb. az első évben közel 1 millió frtot igényelne, holott a rendőrség a'tényleg csak 468,709 frtba kerül. Igaz ugyan, hogy ezen közel 1 millió forint, szemben a londoni rendőrség költségével, mely a City külön rendőrségén kívül 1879/80-ban 11.400,244 frtba, a párisival, mely 1870-ben 6.400,000 frtba a bécsivel, mely 1879-ben 2.292,200 frtba került,— aránylag túlságosnak nem mondható, különösen akkor, ha tekintetbe vétetik, hogy nálunk az első beszerzésekre, felszerelésekre s eszközökre tetemes összegek igényeltetnek s hogy nálunk a mostani főváros 4 négyszögmértföldet tevő területének felette kedvezőtlen topographicus helyzete, mely hegységeket, rónaságot s nagy folyamot foglal magában, a költségeket tetemesen növeli. Mindamellett tisztában voltam az iránt, hogy jelenlegi viszonyaink között csupán a fővárosi rendőrségre közel egy millió forint nem lesz fordítható, s oda irányozám törekvésemet, hogy adván a fővárosi rendőrségnek olynemű szervezetet és keretet, hogy az később rendszerváltoztatás nélkül folyton fejleszthető lehessen, a költségek jelenleg akként állapíttassanak meg, hogy azok az eddigi költségeket egyszáz, legfelebb 120,000 forinttal ne haladják túl. Ezt ugy értem el, hogy a fővárost csak hét alkapitányi kerületre osztottam fel, pedig a városi kerületek száma szerint tiznek kellene lennie, s számításon kívül hagytam egy külön dunai (vizi) kerületet, vagy erre vonatkozó expoziturát, pedig ennek a londoni Themse-rendőrség (Thames Police) mintájára való életbeléptetése igen kívánatos, sőt szükséges volna annyival 10*