Képviselőházi irományok, 1878. XXI. kötet • 857-917. sz.
Irományszámok - 1878-868. A közlekedésügyi bizottság jelentése, „a bosnavölgyi vasutnak Zeniczától Serajevóig való kiépitéséről” szóló törvényjavaslat tárgyában
868. szám. 47 jövőre tekintettel, minden műtárgy, úgymint a hidak, alagutak stb. már most akképen létesítendők, valamint a kanyarulati és emelkedési viszonyok ugy állapitandók meg, mint az rendes vágányú pálya építésénél szükséges. A bizottság ugyanis határozottan azon felfogást teszi magáévá, hogy az egész broódserajevói vasút mennél hamarább széles vágányúvá változtatandó át. A forgalmi viszonyok, — igaz, — tényleg nem követelik még ma meg ezen pálya átalakítását; azonban kétségtelen egyrészről az, hogy ezen forgalom fejlődése fokozott mértékben bizton várható, s mindezen forgalom, mind a katonai szállítás érdekei oly szolgálati képességet igényelnek a bosniai vonalon, minővel egy keskeny vágányú vasút korlátolt teljesítési képessége egyátalán nem birhat, s a szóban forgó vasút mind a szállítás költségessége, mind a teljesítési képesség szerfelett korlátolt volta miatt különösen nem bir. Ugyanazon indokok, melyek a vonal kiépítését sürgetik, követelik egyúttal az átalakítást, me'g rendes viszonyok mellett is; nagyobb katonai actio pedig keskeny vágányú vasúttal teljes lehetetlenség. A mai viszonyok közte vasút egyetlen összeköttetésünk, — és a banjaluka-zeniczai szakaszon fennálló műszaki akadályok miatt valószínűleg igen hosszú dőre az lesz, — Bosniával, s a bizottság azt véli, hogy mind forgalmi, mind politikai és katonai szempontból felette kívánatos, sőt elengedhetetlen ez összeköttetés teljes kihasználhatását biztosítani, s e czélból a vasutat széles vágányúvá változtatni át. Katonai és politikai helyzetünk fentartása, a forgalmi viszonyok fejlesztése, s az occupatiónak nagy áldozatokkal létesített egész eszméje feltétlenül megkövetelik ezt. Ez lévén a bizottság határozott álláspontja, csakis a mai pénzügyi viszonyokra való tekintetek miatt nem akarja hangsúlyozni az átalakításnak azonnal való megkezdését, illetőleg a zenicza-serajevói vasútnak már most széles vágányra való építését; azt azonban határozottan kijelenti, hogy mind a monarchia átalános, mind Magyarország különös érdekeiből oly megoldáshoz, mely ez eventualitás szükségét számba nem veszi, s az átalakitás létesítésére nem reflektál, hozzá nem járulhatván, a kormány által ajánlott modalitást a jelen pénzügyi nehézségekre és a jövő átalakitás szükségére való tekintetekből a leghelyesebbnek és egyedül lehetségesnek tartja. A költségbeszerzés szempontjából a bizottság helyesnek tartja a közös aktívákból nyújtandó kölcsön eszméjét, miután az, mind a Bosnia és Herczegovina közigazgatásáról szóló 1880. évi VI. t. ez. intentióinak megfelel, mind a monarchia két felének pénzügyi helyzetét nem alterálja. Feltűnt azonban a bizottság előtt a kilométerenként 48,000 forintban megállapított építési költség túlmagas volta, mely a bizottság szerint sem a kormányi előterjesztésben foglaltak, sem a kormány részéről élő szóval adott felvilágosítások után eléggé indokoltnak nem látszik a mai munkabér és árviszonyok mellett. Megnyugvást talál a bizottság azonban abban, hogy ezen összeg általa is csak maximalisnak tekintetik, s kifejezést ad azon határozott óhajának, — a melyhez a kormány is hozzájárulni szíves volt, — hogy a munkálatot Őszinte, az összes szükséglett adatok kellő idején közzététele mellett megtartott nyilt ajánlati tárgyaláson adassanak ki, s ily módon a verseny által az építési költség lényegesen leszállittassék. A szöveg világosabb volta kedveért a bizottság részéről nincs kifogás az ellen, hogy a szöveg oly irányban módosittassék, melyben világosan ki legyen fejezve az, hogy a 3.831,000 forint maximalis összeg s a kölcsön a tényleges, — de ezen összeget túl nem haladható, építési költségek erejéig adatik, mely összegek a fentebbiek után a bizottság vélekedése szerint jelentékenyen alacsonyabbak is lehetnek. Kelt Budapest, 1880. évi deczember 17-én. Chróf Bánffy Béla s. fc., György Endre s. k. y bizottsági elnök. > bizottsági előadó.
