Képviselőházi irományok, 1878. XXI. kötet • 857-917. sz.
Irományszámok - 1878-896. Törvényjavaslat, az ügyvédi rendtartás tárgyában
896. szóm. 205 j A kamara székhelyén levő kir. ügyész, a kamarai ügyész, a panaszló vagy a panaszlott áltál a kamarai fegyelmi bíróság bírói tagjai ellen a polgári törvénykezési rendtartás 56. §-a alapján tett kifogás felett, mindig az illetékes fegyelmi bíróság határoz és ezen határozat ellen csak a véghatározat meghozatala után érvényesíthető jogorvoslat. 127. §. Ha a polgári törvénykezési rendtartás 56. §-ában foglalt okok alapján a kamarának elnöke és alelnöke, vagy a kamarai fegyelmi bíróságnak annyi tagja ellen tétetik kifogás, hogy a többiekből a határozat hozatalára megkívántató szám ki nem telik, vagy ha a fegyelmi bíróság egyéb okok Tniatt meg nem alakitható: bíróságul más ügyvédi kamarának fegyelmi bírósága küldendő ki, a mire nézve a felek kérelme vagy a fegyelmi bíróságnak jelentése következtében az igazságügyrainister intézkedik. 128. §. Az ügyvédi kamara székhelyén levő kir. ügyész a fegyelmi panaszokra, valamint a fegyelmi eljárásra vonatkozó iratokat a kamara helyiségeiben mindenkor megtekintheti, és a 132-ik §-nak 1—5 pontjaiban meghatározott intézkedésekre nézve, tekintet nélkül a kamarai ügyész indítványára, a fegyelmi bírósághoz, a mennyiben az a kamarai ügyész indítványa felett még nem határozott, indítványokat tehet, a fegyelmi bíróságnak határozatai ellen pedig a jelen törvényben megengedett esetekben felebbezéssel élhet. 129. §. A fegyelmi panasz rendszerint írásban nyújtandó be, de megtehető az szóval is az illető kamara elnöke és ügyésze, valamint az illető kir. ügyész és a panaszlóra illetékes első fokú kir. bíróságok vezetőinél is, a kik arról jegyzőkönyvet felvenni és azt az illetékes ügyvédi kamarai fegyelmi bíróságnak megküldeni kötelesek. Ha az írásban benyújtott panasz ügyvéd vagy kir. közjegyző által ellenjegyezve nincs, azt a panaszló két tanú előttemezése mellett aláírni vagy aláírását hitelesíttetni köteles. A fegyelmi panasz a kamara fegyelmi bíróságához intézendő, ha az azonban az ügyvédi kamarához vagy választmányhoz intéztetett, az által nem utasítható vissza, hanem megküldendő a kamara fegyelmi bíróságának, vagy a 123. és 124. §§-ban emiitett fegyelmi bíróságnak, illetve hatóságnak. 130. §. Mindenik közhatóság köteles, mihelyt valamely ügyvédjelölt vagy ügyvéd által elkövetett visszaélésnek nyomára jön, azt az illető ügyvédi kamara fegyelmi bíróságával közölni. 131. §. A panaszbeadványt a fegyelmi bíróság elnöke véleményezés végett a kamara ügyészének azonnal kiadja, a ki arra nézve indítványát késedelem nélkül előterjeszteni köteles. A fegyelmi bíróság elnöke a kamarai ügyésznek előterjesztvényét, a kir. ügyésznek (128. §) netaláni indítványával és a panaszbeadványnyal együtt, a fegyelmi bíróság egyik tagjának kiosztja, a ki az ügyet a fegyelmi bíróságnak legközelebbi zárt ülésében előadja. 132. §. A fegyelmi bíróság az ügyet bírálat alá vévén, határozatot hoz, és ha az iratokból azt látja: