Képviselőházi irományok, 1878. XXI. kötet • 857-917. sz.

Irományszámok - 1878-896. Törvényjavaslat, az ügyvédi rendtartás tárgyában

pedig a lakhelye szerint illetékes járásbíróságnál birói letétbe helyezni; erről azonban meg­bízóját vagy jogutódait az ügyvéd azonnal értesíteni köteles. Ily esetben az ügyvéd — a mennyiben megbizója, vagy jogutódai felszámításában meg nem nyugosznak és e tekintetben a kamarai elnök egyeztetési eljárását sem veszik 8 nap alatt igénybe (60. §. 6. pont) — igényelt költségének valamint munka és jutalomdíjának megálla­pítása végett, a keresetet további 8 nap alatt megindítani köteles. 81. §. A felszerelt keresetlevél a polgári bíróságok előtt folytatott ügyekből származó ügyvédi követelésekre nézve azon bíróságnál nyújtandó be, a mely előtt az illető ügy tárgyaltatik vagy folyamatban volt, az egyéb hatóságok előtt folytatott ügyekből származó követelésekre nézve pedig az ügyvéd lakhelye szerint illetékes kir. járásbíróságnál. A bűnügyek vitele következtében az eljáró bíróság által megállapítottakon felül vagy az egyáltalán igényelt ügyvédi költségeknek és díjaknak megállapítására szintén az ügyvéd lakhelye szerinti kir. járásbiróság illetékes. A törvényszék ily keresetek következtében jegyzőkönyvi tárgyalást rendel. A kereset alapján jogerejüleg megítélt költségek és díjak az ügyvéd kérelmére az általa letétbe helyezett pénzösszegből, az illetékes bíróság által a megbízó fél ellen időközben kimon­dott csőd vagy a megbízónak gondnokság alá lett helyezése esetében is utalványozandók. A kereset megindításának elmulasztása esetében a megbízónak vagy jogutódainak — illetve a csődtömegnek vagy a gondnoknak kérésére — a letétbe helyezett pénzösszeget az illető bíróság kiadni tartozik. A behajtott értéktárgyat az ügyvéd szintén jogosítva van birói letétbe helyezni, ha megbizója vagy annak jogutódai annak kiadását kivánják a nélkül, hogy bíróilag megítélt költségeit és munkadíját megfizetnék, — a meg nem ítélt, de igényelt költségeit és díjait pedig birói letétbe helyeznék és azt előtte igazolnák. Ha az ügyvédnek megbizója vagy annak jogutódai a megítélt ügyvédi követelést az értéktárgynak bírói letétbe lett helyezése után, az ügyvéd felszólításának vételétől számított 15 nap alatt sem fizetik meg: az ügyvéd jogosítva van kielégitése czéljából a birói letétbe helyezett értéktárgyat kir. közjegyző által tőzsdén vagy egyébként elárvereztetni. 82. §. Az ügyvéd köteles közbenjárását vagy a képviseletet megtagadni minden oly ügyben, a mely meggyőződése vagy a fél kijelentett szándéka szerint mások jogainak kijátszását czélozza; továbbá nem szabad az ügyvédnek ezen minőségében reá bizott ügyben ugyanegy időben mind­két felet képviselni, valamint oly ügyben, melyben az egyik felet képviselte, annak beleegye­zése nélkül, a másiknak tanácsot adni, vagy ügyvédi szolgálatot teljesíteni. 83. §. Az ügyvéd köteles az általa elvállalt ügyekre nézve rendes jegyzéket vezetni, a melybe a nyert előleg, az általa tett kiadások és intézkedések, valamint az ellenfél által teljesített fizetések oly módon bejegyzendők, hogy az ügy állása azon jegyzékből mindig pontosan ki­vehető legyen. Köteles továbbá az ügyvéd a fél által a képviselet czéljából vele közölt, vagy ezen hivatása folytán egyéb utón tudomására jutott azon tényeket, a melyeknek másokkal közlése ügyfeleinek ártalmára lehetne, titokban tartani. Az ügyvéd oly tények felől, melyek hivatása folytán bármikép jutottak tudomására, tanúskodni nem köteles, sőt ügyfeleinek beleegyezése nélkül tanúskodásra nem is bocsátható 25*

Next

/
Oldalképek
Tartalom