Képviselőházi irományok, 1878. XXI. kötet • 857-917. sz.

Irományszámok - 1878-887. Az igazságügyi bizottság jelentése, a csődtörvényjavaslatnak függően hagyott 1., 5., 49., 64., 85., 87., 92., 127., 210., 212., 214. §§-ról és az ezekhez tett módositásokról

154 887. szám. hatóság, a csőd elrendeléséről táviratilag értesítendő. Az ekként értesített telekkönyvi hatóság a csőd elrendelését azonnal széljegyzésbe venni, az eredeti csődnyitási határozat beérkezése után pedig feljegyeztetni tartozik. Ugyanezen eljárás követendő akkor is, ha a bíróság a csődnyitás után jut tudomására annak, hogy a csődtömeghez ingatlanok tartoznak.* A 92. §. második mondata, mint harmadik bekezdés, a következő szövegezésben volna elhelyezendő: >A feljegyzés elmulasztásának, a csődtömegre nézve következménye nincsen. < V. Á javaslat 127. §-a, Veszter Imre képviselő indítványára, helyesebb szövegezés végett utasíttatott a bizottsághoz. A bizottság a 127. §. második bekezdését a következő intézkedéssel ajánlja ki­egészíttetni : > Az alaki tekintetben hiányos bejelentést jogában áll a bejelentőnek a felszámolási tárgya­lásnál kiegészíteni.* VI. A javaslat 210. §-a, a 212. és 214 §§. függőben tartása mellett, Unger Alajosnak következő módosításával utasíttatott a bizottsághoz: Ezen szakasz egészen kihagyandó, s helyette a következő szöveg ajánltatik: „A közkereseti és a betéti társaság ellen elrendelt csőd esetében, egyúttal a társaság összes beltagjainak magán vagyonára is csőd nyitandó.* A bizottság, ezen módosítás elejtésével, ugy a 210., mint az ezzel összefüggő 212., és 214. %%-kat a bizottság szerkezetében kéri fenntartatni, nemcsak azon okokból, melyeket jelentésében már kiemelt; hanem azért is, mert a kérdéses módosítás ellenkezik a javaslat rendszerével, mely a hivatalból való csődnyitást nem ismeri; mert továbbá a szóban levő módosítás ellenkeznék a kereskedelmi törvény álláspontjával, mely midőn a társasági hitelezőknek jogait, a társasági csőd esetére szabályozza, azon feltevésből indul ki, hogy a társaság ellen elrendelt csőd, az egyes tagok magán vagyonára a. csődnyitást nem vonja maga után; mert végre a társasági hite­lezőket azon veszélyek ellenében, melyek a magánhitelezők lépései által rajok háromolhatnának, teljesen megvédi azon jog, melynélfogva az egyes tagok ellen csődöt kérhetnek, melynélfogva továbbá az egyes tagok a javaslat 84. §-a szerint a csődnyitást csak az által háríthatják el magukról, ha vagy a csődöt kérelmező hitelezőket biztosítják, vagy fizetési képességüket a cselekvő és a szenvedő állapot előterjesztésével igazolják. VII. A bizottsághoz utasíttatott Unger Alajosnak a következő ellenindítványa: Ellen­inditvány. >Mondja ki a képviselőház, hogy a közönséges csőd befejezése kényszeregyezség által is történhetik s ennélfogva a javaslat visszautasittatik a jogügyi bizottsághoz azzal, hogy annak a javaslatba leendő beillesztése tárgyában intézkedjék.« A kényszeregyezségnek a kereskedelmi csődökbe behozatalát, a mig egyrészről a keres­kedelmi vagyon sajátszerű természete követeli; másrészről indokolja azt mindenekfelett azon körülmény, hogy a bejegyzett kereskedő könyvei, a cselekvő cs a szenvedő állapot áttekintésére nézve olyan alapot nyújtanak, mely nemcsak az egyesség elfogadhatóságának feltételeire irány­adó lehet; hanem egyúttal emberi számítás szerint lehető biztosítékul szolgál azon veszélyek ellen, melyek a koholt követelések felállításában rejlenek és a hitelezők valódi akaratát meg­hamisíthatják. A nem-kereskedőnél a legtöbb esetben az érintett tekintetek vagy teljesen, vagy legnagyobb részben elesnek, és a törvényhozás siker nélkül törekednék olyan cautélák felállítá­sára, a minők a kereskedelmi csődnél lehetségesek, és a kényszeregyezség meghonosítását iga­zolhatják. Ehhez járul, hogy mig a kereskedelmi csőd tekintetében a kényszeregyezség hatására nézve, az európai államoknak évtizedekre terjedő tapasztalása áll rendelkezésünkre, a nem-keres­kedők tekintetében csakis a német birodalom kezdeményezése hozható fel, melynek eredményét évek tapasztalásának kellend konstatálni. Ha e tapasztalások a német birodalmi törvény intéz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom