Képviselőházi irományok, 1878. XX. kötet • 804-856. sz.
Irományszámok - 1878-810. Törvényjavaslat, a készpénzben lerovandó illetékek kezeléséről
810. szám. 75 Melléklet a 810. számú irományhoz. • Indokolás, „a készpénzben lerovandó illetékek kezeléséről" szóló törvényjavaslathoz. Azon indokolásban, melyet a bélyeg- és illetékekre vonatkozó törvények és szabályok némely határozatainak módosításáról szóló törvényjavaslattal együtt egyidejűleg a tisztelt ház elé terjesztek, — bevezetéskép elmondottam nézetemet, melyet az illetéki ügy reformja iránt vallok, s okadatoltam eljárásomat, melyet czélra vezetőnek tartok. Kétségtelen, hogy legsürgősebb az illetékek kezelésének szabályozása: s ezt czélozza a most tárgyalandó törvényjavaslatom, melyre nézve, — mielőtt a részletek indokolásába bocsátkoznám — általánosságban a következőket kívánom felvilágositólag megjegyezni. E kérdésnek rendezése két részre oszlik; lényegesebb része az, mely törvényhozási intézkedést igényel, mint azt ezen törvényjavaslattal tervezem; másik része a végrehajtó hatalom körébe esik, s ez a végrehajtó hivataloknak a költségvetés keretén belül eszközlendő helyes szervezése s az összhangzatos működés biztosítása. A teendők ez utóbbi téren nem kevésbbé sürgősek; sőt a mennyiben az illetékügyi kezelés, mint az ez ideig fennáll, egyátalán tarthatatlanná vált, az orvoslást e részben — függetlenül a törvényjavaslat tárgyalásától, mielőbb létesíteni kell, nehogy egyebek mellett, főleg az illetékek nyilvántartása körül felmerült zavarok tovább terjedjenek. Ez indított arra, hogy az 1881-ik évi előirányzatban úgy az adó-, valamint az illetékkiszabási hivatalok czíménél a folyó évieknél magasabb hiteleket kérjek. Midőn ugyanis az illetékkiszabási hivatalok, számszerint 37 — 1875-ik évben felállíttattak, azok működési körét egyenkint 6—8 kir. adókivatali kerületre kellett terjeszteni. Rendkívüliek voltak a kezdet nehézségei, a mennyiben az adóhivatalok e által ellátott teendők, — úgy a kiszabást, valamint a könyvelést és nyilvántartást illetőleg, — hol kényszerűségből, hol más okok miatt, — többnyire nem eléggé avatott kezekre bízattak és személy változások eseteiben még annál is kevésbbé avatottakra szállottak át. Az igy — számos ügyhátralék feldolgozásával is összekötött teendők, a kiszabási hivatalokra átszármazván, az összegyűlt irathalmaz mellé elejétől kezdve a részben megzavart nyilvántartás pótlásának szüksége jelentkezett, s ennek következtében elrendeltetett, hogy a kiszabási hivatalok a számfejtési könyveket és az ezzel kapcsolatban álló feljegyzéseket szintén vezessék. De az viszont felette nehezítette és késleltette az ügymenetet; mert az illetékek a kir. adóhivataloknál fizettetvén be, melyek kezelése alól a számfejtési könyvek elvonattak, a történő 10*