Képviselőházi irományok, 1878. XX. kötet • 804-856. sz.

Irományszámok - 1878-847. Törvényjavaslat, a Spanyolországgal 1880-ik évi junius hó 3-án kötött kereskedelmi szerződésről

847. SÍ nak, bárminő legyen is indulásuk vagy rendeltetésük helye, minden tekintetben a nemzeti hajókkal egyenlő bánásmódban részesülnek. Sem érkezésüknél, sem tartózkodásuk ideje alatt, sem elindulásuknál nem fizetnek más vagy magasabb világitó-torony-, tonna-, rév-, kalauz-, kikötő-, vontató-, veszteglő- vagy a hajót bármily más név alatt terhelő, az állam vagy köztisztviselők vagy községek vagy bármily testületek nevében, vagy azok javára szedett illetékeket, mint a melyek nemzeti hajóktól szedetnek, vagy jövőben szedetni fognak. XIV. czikk. A mennyiben és a meddig a parti hajózás az egyik fél törvényei által kizárólag a nemzeti hajóknak van fentartva, az a másik fél hajói által nem gyakorolható. Ha azonban az egyik szerződő fél hajói a másik fél valamelyik kikötőjébe érkezve, ott rakományuknak csak egy részét akarnák kirakni, ez esetben az illető ország törvényeinek és rendszabályainak figyelembe vétele mellett, megtarthatják a hajón rakományuknak más, akár ugyanazon, akár más országban fekvő kikötőbe szánt részét, azt ismét kivihetik, a nélkül, hogy más vagy magasabb illetékek fizetésére volnának kötelezve, mint a milyenek hasonló esetben a nemzeti hajóktól szedetnek. Szintúgy kiköttetett az is, hogy a hajók rakodásukat egy kikötőben megkezdhetik és azt ugyanazon ország másik, sőt több kikötőjében is folytathatják, vagy bevégezhetik a nélkül, hogy más illetékeket volnának kötelezve fizetni, mint azokat, a melyek alá a nemzeti hajók esnek. XV. czikk. Az egyik szerződő fél azon hajóitól, melyek szerencsétlenség vagy szükség eseteiben a másik fél kikötőibe futnak be, — ha csak a tartózkodás szükségtelenül meg nem hosszabbittatik, vagy kereskedelmi forgalomra föl nem használtatik, — hajózási vagy kikötői illetékek nem szedhetők. Azon esetben, ha az egyik szerződő fél kormányának vagy alattvalóinak hajója a másik fél partjain vagy területén hajótörést vagy sérülést szenved, nemcsak a hajótörést szenvedettek km. 335 quelque sóit le lieu de leur départ ou de leur destination, y seront traités sous tous les rapports sur le mérne pied que les navires nationaux. Tant a leur entrée que durant leur séjour et á leur sortie, ils ne paieront d'autre ni de plus fórt droit de fanaux, de tonnage, de pilotage, de port, de remorque, de quarantaine ou autre charge qui pése sur la coque du navire, sous quelque dénomination que ce sóit, percus au nom ou au profit de l'Éíat, des fonctionnaires publics, des communes ou des corporations quelconques, que ceux dönt y sönt ou seront passibles les navires nationaux. Article XIV. En tant et aussi longtemps que le cabotage est réservé par les lois d'une des Parties contractantes exclusivement aux batiments nationaux, il ne pourra étre exercé par les batiments de l'autre Partié. Gependant, les navires de chacune des Parties contractantes entrant dans un des ports de l'autre et qui n'y voudraient décharger qu'une partié de leur cargaison, pourront, en se conformant aux lois et réglements du pays respectif, conserver á leur bord la partié de la cargaison qui serait destinée a un autre port, sóit du mérne pays sóit d'un autre pays, et la réexporter, sans étre astreints á payer des droits autres ou plus élevés que ceux qui seront percus des batiments nationaux dans le mérne cas. II est également entendu que ces mémes navires pourront commencer leur chargement dans un port et le continuer dans un autre ou plusieurs ports du mérne pays ou l'y accomplir, sons étre astreints á payer des droit autres que ceux auquels sönt soumis les batiments nationaux. Article XV. Aucun droit de navigation ou de port ne sera percu dans les ports des deux Parties contractantes des navires de l'autre Partié qui viendraient y relacher par suite de quelque accident ou par force majeure, pourvu toutefois que le navire ne se livre á aucune opération de commerce et qu'il ne prolonge pas son séjour dans le port au delá du temps réclatné par les circonstances qui l'auront forcé á. y rel&cher. i