Képviselőházi irományok, 1878. XX. kötet • 804-856. sz.
Irományszámok - 1878-842. Törvényjavaslat, a bosznavölgyi vasutnak Zeniczától-Serajevóig való kiépitéséről
842. szám. 237 kint átlagos 1. 2 kr. árszabási tétel mellett 30,000 frtot. (Ezen tétel az 1. 5 krnyi rendes árszabási tételből és 20%-nyi ártéritésböl (refaktiából) áll elő, mely utóbbit a közúti versenynyel való megküzdhetés végett kellett engedélyezni.) A rendes pályakiadások — melyekben számos pályajavitások is foglaltatnak — tettek havonként átlagosan 40,000 frtot, minélfogva a folyó évi tiszta üzleti hiánylat 120,000 frtra számitható. Ha ártéritések nem engedélyeztetnének — s a vasút teljes kiépítése után nem is fognak engedélyeztetni — s azon szerkezeti módosítások, melyek a fel és magas építményeknél s egyéb pályaműnél a vontató pályának rendes üzleti pályává való átalakítása végett szükségesek s melyek körülbelül 7 2 millióba kerülnek és voltaképen az építési számlát terhelnék, be lennének fejezve, az esetben a bród-zeniczai vonal már ma sem igényelne üzletköltség-pótlást. Az eddigi tapasztalatok szerint az átalakítás teljes befejezése után a talpfák és sínek megújításának kellő figyelembe vétele mellett, a bród-serajevói egész vonalnak költségei kilométerenkint és évenkint 2,900 frtra fognak rúgni, mely kiadással szemben az évenkinti kilométerenkinti bevételek 3100—3200 frtra tehetők, ugy hogy a zenicza-serajevói szakasz tiszta jövedelméből már mindjárt kezdetben évenkint körülbelti 116—24,000 frt az építési tőke törlesztésére lenne fordítható. Ha idővel a kultúra emelkedik s különféle iparágak keletkeznek, akkor nem csak a forgalom fog emelkedni, hanem az üzem is, mely szükségleteit most messziről kénytelen fedezni, olcsóbbá fog válni s így a szóban levő vasútnak nem nagyon távoli' időben jövedelmezővé válása alig vonható kétségbe. A tervezett zenicza-serajevói vasút egy minden megkívántató üzleti eszközzel s egyéb szükséges berendezéssel és felszereléssel ellátott 78,470 méter hosszú keskenyvágányú (76 cm.) pálya lenne, mely azonban kanyarulati és emelkedési viszonyaira nézve rendes vágányú vasútnak megfelelne (legnagyobb emelkedés 1:125, legkisebb sugár 275 m.) A hidak és átereszek végleges módon vannak tervezve, ugy hogy rendes nyomszélességü üzleti eszközök számára is alkalmasak legyenek. A magas építmények, a vonat-mozgósitás számára szolgálók kivételével, szilárd anyagból s oly kiterjedéssel építendők, hogy rendes vágányú pálya számára is elégségesek legyenek. Az alépítménynél a mellék-épitkezések úgy tervezendők, mint rendes vágányú vasutaknál. A költségkiszámitások legnagyobb részt az állami vasutak szerkezeti mintái nyomán készültek és a kinyomozott munkabérek és anyagárakra vannak alapítva. Az összköltségek kerek számban 3.831,000 frtot, vagyis kilométerenként 48,000 frtot tesznek, mint ezt a tervekhez mellékelt részletes kiszámítások igazolják. Ezen költség keskeny vágányú vasút előállítására túlságosnak látszik ugyan, azonban figyelembe veendő, hogy különösen a következő okokból az épités nevezetesen megdrágul: 1. A tervezett vasút csak kevés tekintetben különbözik a rendes vágányú vasúttól, s igy azon költségkímélés, mely a keskeny vágányú vasutakat az emelkedési és kanyarulati viszonyok megállapításának kevesebb korlátozása folytán a rendes vágányú vasutaknál olcsóbbá teszi, a szóban levő pályánál el nem érhető. A tervezett vonal azért építendő üy módon, hogy az bármikor nagyobb nehézség nélkül rendes vágányú vasuttá átalakítható legyen. A zenicza-serajevói szakaszt azonnal rendes vágányúnak építeni azért nem volna czélszerű, mert ez esetben a már meglevő szintén keskeny vágányú bród-zeniczai szakaszt is rendes vágányú vasuttá kellene átalakítani, különben a forgalom a bródi és zeniczai állomásnál ez esetben szükségessé válandó kétszeres átrakodás miatt nagyon megnehezittetnék és megdrágittatnék; a bród-zeniczai vonalnak mostani átalakítása pedig rendes vágányú vasuttá pénzügyi szempontból nem ajánlható.
