Képviselőházi irományok, 1878. XX. kötet • 804-856. sz.

Irományszámok - 1878-805. Törvényjavaslat, a czukor-, kávé- és sörfogyasztás megadóztatásáról

805. szám. 15 teljesen különböző alapokra van fektetve, és mert a magyar korona területén fogyasztott ezukor és sör után eső termelési adó nagy része nem a magyar állam pénztárába folyik. Az alkalmazásba veendő adóztatási rendszer megválasztásánál viszont vezér-elvként tartottam szem előtt, hogy az adózók, valamint a kereskedelem és ipar zaklató ellenőrzéstől lehetőleg megóvassanak, és a közforgalom teljesen szabadon hagyassék; az adó viselése tekintetében pedig hogy oly módozat alkalmaztassák, mely az adó lerovására illetőleg áthárítására nézve, a közvetlenséget leginkább megközelíti. Ezen elvi szempontok összeegyeztetését és összhangzatos érvényesítését czélozza a jelen törvényjavaslat, midőn rendeli, hogy a fogyasztási adó: I. Nyilt községekben: a) az adó alá eső czikkek elárusitása, illetőleg kimérése után azok mennyiségének, illetőleg súlyának s az illető adótételeknek megfelelő évi átalányösszegben; b) a magánszemélyek által másoknak átengedett czikkek mennyiségéhez, illetőleg súlyához mérten, az illető adótételek szerint járó összegben. II. Adóvonallal körülzárt városokban pedig, a) a behozott czikkek súlya, illetőleg mennyisége után; valamint b) az adóvonalon belül termelt és itt fogyasztott ezukor és sör mennyisége után, az árszabási tételeknek megfelelő összegben szabassák meg. Ugyanazt czélozza a törvényjavaslat azon intézkedése is, hogy a fogyasztási adó községenkinti biztosítása és beszedése a bor-és hús-adóról szóló 1868. évi XXXV. és 1875. évi XXVIII. törvényczikkek rendelkezései szerint eszközlendő, s midőn megengedi, hogy a községenkinti járó adó megváltása iránt nemcsak az illető község, — mint az a bor- és húsfogyasztási adónál történik — hanem maguk az adóköteles felek is, még pedig a bérbeadás megkísértése előtt léphessenek egyességre; s hogy a bérbeadás utján való biztosítás esetről esetre kizárólag a pénzügyminister határozatának van fentartva, és hogy ezt megelőzőleg a községnek feumarad azon joga, hogy 6 nappal a kitűzött árverés megtartása előtt, a fogyasztási adót a kikiáltási ár megadása mellett megválthatja, mely intézkedések a községek és adófizetők érdekében vétettek föl. Az adó viselése nyilt községekben az adóköteles czikkek elárusitásával és kimérésével foglalkozó kereskedőket és iparosokat éri ugyan, de ezek teljes megtérítést kapnak az általuk csak előlegezett, illetőleg utólag minden hó végén fizetendő adónak a fogyasztókra áthárításában, s e mellett minden zaklató ellenőrzéstől menten maradnak és érdekeik a fizetendő évi adóátalány megállapítására hivatott bizottságokban kellő képviseltetést nyernek. Nincs ugyan a javasolt adórendszer mellett azon eshetőség kizárva, hogy nyilt községekben átalányositott kereskedők vagy iparosoktól, isméti eladásra beszerzett adóköteles czikkek újabban átalány alá vonatnak, de miután ily eshetőség a czikkeknek közvetlenül a termelőktől, vagy zárt városokból való beszerzése által kikerülhető, az előreláthatólag csak oly esetben fog bekövetkezni, midőn a czikkek nagybani eladásra, áraira, valamint egyéb viszonyokra való tekintettel, az adóköteles czikkeknek átalányositott kereskedőktől való beszerzése előnyösebbnek mutatkozik; ily eset azonban az illetőre hátrány nyal nem járna. Különben ha csak pénzügyi tekintetek vezérelnek, a mondott eshetőségnek talán nagyobb adójövedelemre való kilátással, az által vehettem volna elejét, ha az átalányrendszer elejtésével az adóztatás mérvéül a fogyasztóknak közvetlenül elárusított, illetőleg kimért czikkek mennyiségét állapítom meg, és e czélból mindazon sokoldalú, terhes és zaklató ellenőrzési rendszabályok életbeléptetését javaslom, melyek az adó alá eső czikkek beszerzett és az adóköteles felek valamint a fogyasztóknak közvetlenül elárusított mennyiségének, úgy nemkülönben a készleteknek folytonos nyilvántartására szükségesek lennének. De miután ily rendszabályok nem csak a kereskedelem és ipar fejlődését, hanem a köz-