Képviselőházi irományok, 1878. XX. kötet • 804-856. sz.

Irományszámok - 1878-826. A közgazdasági bizottság jelentése a magyar gazdáknak Székesfehérvárt megtartott II-ik országos értekezlete által kiküldött végrehajtó bizottság részéről, az ország mezőgazdasági helyzetéről benyujtott kérvény (emlékirat) tárgyában

826. szám. 159 A mezőgazdaság érdekében, annak természete szerint, az érdekeltek öntevékenysége legtöbbet használ; az egyeseknek egyesületté tömörülése, mint minden téren, úgy itt is, az erőknek fejlesztésére és ez által azoknak hatványozott érvényesithetésére vezet. Ha az egyesek ily irányú érdeklődése a helyett, hogy fokozódnék, még inkább hanyatlani fogna, ha a magyar gazdaközönség elutasítaná magától az egyesületi tevékenység előnyeit és mástól, akár az államtól fogná várni tétlen erejének pótlását: a mezőgazdaság emelésére irányzott minden egyéb törekvés czélhoz .juttatni nem fog. Különben ezen kérdésnek tárgyalása közben is felmerült azon nézet, hogy a gazdasági egyesületek, vagy a kérvény szerint létesitendő >gazdasági kamarák* a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi ministeriummal szerves összeköttetésbe hozassanak és hogy azok bizonyos hatósági hatáskörrel felruháztassanak. A bizottság többsége ezen nézetben nem osztozott. A bizottság nem kivan gazdasági kamarákat létesíteni a szó szoros értelmében, hanem kivan miként előadatott, a társadalom tevékenységén alapuló egyesületeket; és mert minden ilynemű társadalmi tevékenység kell, hogy a megalkotott szabályok keretében autonomiee érvényesüljön, azaz az egyesület a helyi viszonyok figyelembevételével s a helyi érdek megóvása czéljából szabadon igazgassa ügyeit, a bizottság nem kívánna az egyesületekből hatósági közegeket képezni, vagy azokat hatósági hatáskörrel felruházni. Egyébként, ámbár a megyék gazdasági egyesületei jelenlegi szervezetük mellett is elegendő összeköttetéssel birnak, már az elemek rokonságánál fogva is, a megyei bizottságokkal s ezek utján a többi végrehajtó közegekkel, a bizottság gondoskodni óhajt mégis arról, hogy a gazdasági érdekeknek a megyékben más alakban, esetleg a közigazgatási bizottságokkal kapcsolatban, hivatalos közegei legyenek, mi által eleget vél tenni azon különben jogosult kívánságnak, hogy a közigazgatás keretében a gazdaságnak is legyenek hivatott és hivatalos közegei. A kérvény továbbá ezen tételében azon kívánságnak is ad kifejezést, hogy a gazdasági egyesületek fentartási költségeihez az 1868: VI. t. ez. példájára minden földtulajdonos egyenes földadó forintja után fél krajczár maximum járulékkal vegyen részt. A bizottság a megadóztatás e nemét, mint gyakorlatilag minden irányban keresztül nem vihetőt, és mint egyoldalú megterheltetést el nem fogadhatja. A társadalmi tevékenységen alapuló gazdasági egyletek maguk szabják meg a tagság díját s ha meg lesz az annyira megkívánt közérdeklődés, a jövedelem sem fog hiányozni; ha pedig az érdeklődés nem fog nyilvánulni, a kényszerű adózás a bajon nem segitend és kellemetlenségei és terhei csak növekedni fognak. Azonban a bizottság készséggel megismeri, hogy a gazdasági egyesületeket más utón igen is kell segélyezni, hogy ez irányban vannak a kormánynak, vannak a törvényhozásnak kötelességei; jelesen a kormánynak a buzditás és az egyleti szabályoknak és a hol az szükséges, a helyes irányban leendő kiegészíttetése mellett kiváló feladatát képezte az oly egyesületeknek anyagi segélyben való részesittetése, melyek a bennök nyilvánult érdeklődés és tevékenység által arra kiválóan érdemessé váltak. Végül ugyanezen tételnek tárgyalásánál felmerült azon nézet, hogy elvégre is gondoskodnia kellene a kormánynak az iránt, hogy egy lehetőleg megbízható gazdasági statistika létesíttessék. A bizottság ezen nézetet helyesli és annak valósítását a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi minister ur kilátásba is helyezte. Összegezve ezek után a bizottságnak e tételre vonatkozó nézeteit, a következő megállapodásokat terjeszti a bizottság a t. ház elé : a gazdasági egyesületek átalakításának a kérvény értelmében leendő keresztülvitelét a bizottság nem pártolhatja; a gazdasági egyesületek létesítését a társadalmi tevékenységre kívánja bizni