Képviselőházi irományok, 1878. XX. kötet • 804-856. sz.

Irományszámok - 1878-823. Törvényjavaslat, az 1877:V. t.-czikk kiegészitéséről

148 823. szám. Az 1880-ik év folyamán (szeptember 1-én) életbe léptek az új büntetőtörvénykönyvek. Az anyagi törvények életbelépése, kivált oly fontosságuaké, minők a büntető törvények, mindenütt és minden bíróságnál — bár a képzettség kellő fokán álljanak is a birák, — azoknak működését meglassítja, a mi ismét a gyors ügyforgalomra nem maradhat befolyás nélkül. Igaz: hogy ebből arra is lehetne következtetni, miszerint az alsóbb bíróságoknál beálló lassúbb ügyvitel, a felsőbb bíróságnál az ügyforgalom apadását kell hogy eredményezze. Ámde ezen eset nem következett be; mert az alsóbb bíróságoktól a magyar büntető törvények életbelépése előtt elintézett bűnügyeknek csakis az életbelépést követő későbbi hónapokban terjesztetnek fel, és ha későbbi időben néhány hónapon át érezhető is lesz az ügyforgalom apadása, az által az állapoton segítve nem lesz; mert a büntető törvények némikép vissza is hatnak és igy a felebbezett bűnügyek elintézése igen meg van nehezítve; mert továbbá a felsőbb bíróságoknak, és igy a legfőbb itélöszéknek is, az életbelépés nehézségeivel szintén meg kell küzdeni; és mert az osztrák büntető eljárás amaz intézkedésének megszüntetése következtében, a mely szerint az erdélyi és határörvidéki részekben felmerülő kihágási ügyekben két egybehangzó ítélet ellen felebbezésnek nincs helye, a legfőbb ítélőszék ügyforgalma még inkább és nagyon is megérezhető mérvben fog szaporodni. Kiemelendő e helyütt az 1880-ik év folyamán 18.671. sz. a. tett azon intézkedés is, a melylyel az 1874-ik évi október 15-én kiadott birói ügyviteli szabályok 276-ik §-a a büntető igazságszolgáltatás érdekében módosíttatott. Ha a felebbviteli bíróságnál ugyanis valamely büntető ügynek előadásánál a tanácsülésben résztvevő tagoknak többsége szükségesnek látná, hogy az ügy érdemleges elintézése előtt az arra befolyással biró elvi kérdés szakosztályi teljes ülésben oldassék meg, ez esetben a tanácsülés elnöke az ügy elintézését felfüggeszti, a megoldandó elvi kérdést a tanácsülésben szövegezteti és a szövegezett kérdést a felebbviteli bíróság elnökének bejelenti, kinek intézkedése következtében azután a büntető szakosztály tanácsai teljes ülésre hivatnak össze, a mely az elvi kérdésre nézve határozatot hoz. Az ebbeli határozat indokolásában minden elősorolandó, a mi az elvi kérdés megoldásánál irányadó lesz. Ezen intézkedés nagy horderővel bir a büntető igazságszolgáltatás helyességére és egyöntetűségére; mert a teljes szakülések elvi határozatai döntvényi szerkezetben a szakosztály tanácselnökeinek és bíráinak másolatban megküldetnek; azonban ezen eljárás, kivált a büntető törvénykönyvek életbe léptetését követő első években, az ügyek elintézésében érezhető késedelmet fog okozni. A fennebb felsorolt nehézségek és a most említett körülménynél fogva, a legfőbb itélőszéknél az 1880. évi szeptember hó folytán, két büntető tanács által csupán 162 bűnper intéztetett el, (az 1879. évi szeptember hónapban elintézett bűnperek száma 887 volt) minek folytán, s tekintettel arra, hogy szeptemberben 1101 bűnper érkezett: a hátralék csak egy hónap alatt 939 bűnperrel szaporodott. A nevezett legfőbb bírósághoz 1880. évi szeptember hó végéig 22,132 darab érkezett miért is az év végére az ügyforgalom 29,509 darabra tehető. Ugyancsak 1880. évi szeptember végén a legfőbb itélőszéknél az 1879. évi hátralékká együtt elintézésre várt 25,279 darab, elintéztetett 18,076 darab és igy hátralékban maradt 7203 darab; miért is a hátralék az 1880-ik év végére 9604 darabban irányozható elő. A szeptember végén elintézetlenül volt ügydarabok között 3382 bűnügy volt. A hátralékok pedig, ha kellő időben segély nem adatik, önmagukat szaporítják; mert a késedelmes felülvizsgálatok által a vesztes felek a felebbezésekre ingert nyernek.