Képviselőházi irományok, 1878. XX. kötet • 804-856. sz.

Irományszámok - 1878-816. Törvényjavaslat, az 1870:X. törvényczikk által elrendelt Duna-szabályozási munkák folytatásáról

816. szám. 131 6. A 340. lapon azt javasolják a külföldi szakértők, hogy szabassák határ a jégtorlódás okozta duzzadás emelkedésének, és hogy nyittassék meg a soroksári ág a rendkívül nagy árvizek előtt az által, hogy az azt elzáró árvizszin feletti töltéskoronája lejebb szállittassék. A műszaki bizottság behatóan tárgyalta ezen igen fontos kérdést, mely alkalommal, tekintettel arra, hogy a promontori ág kellő kibővítése tetemes időt veend igénybe, addig a mig €zen ág egyedül képes leend az árvizeket duzzadás nélkül levezetni, a bizottsági tagok egy része szükségesnek találta, hogy már most eszközöltessenek állandó művek azon czélból, hogy a soroksári dunaág a veszélyes árvizek levezetésére és a mellett a hajózásra is alkalmassá tétessék, mi a megye érdekének is megfelelne, — ugyanakkor a bizottsági tagok másrésze, tekintettel arra, hogy a soroksári ág majdan a felső dunának és mellékfolyóinak szabályozása következtében nagyobb tömegekben elvárható árvizeket levezetni és a mellett más positiv hasznot is hajtani lesz hivatva, — semmi esetre sem látja szükségesnek, hogy a soroksári ág elrekesztve tartassák, — a bizottsági tagok többi nagyobb része végtére azon nézetének adott kifejezést, hogy szinte minden erőt a promontori ág kibővítésére és szabályozására kiváaja fordíttatni, ezen kibővítés befejezteig pedig a soroksári ágban a jelenlegi átmeneti állapot fentartani, hogy így az időközben netalán jelentkező árvizveszély esetében a meggyengített zárgát keresztül vágatván, ott az oldalfolyás lehetővé tétessék; minek folytán a bizottság a jegyzőkönyv 12-ik pontja szerint a feltett kérdés első részére vonatkozólag abban állapodott meg, hogy a soroksári ágban a veszélyes vizszindnzzadás elhárítása végett egy oldalfolyás fentartását szinte szükségesnek elismeri azon időre a mig a promontori főmeder kotrások utján kellőleg kibővittetik, fentartván azonban magának, hogy ezen oldalfolyás miképeni eszközlése iránt utóbb még határozhasson. A mi azonban a külföldi, szakértők fentérintett javaslatának másik részét illeti, tekintettel arra, hogy szerintük a jelenlegi zárgát teteje 0 fölött 4.45 méterre lejebb szállítandó, tehát mihelyt a zajló Duna, mint rendesen, ennél magasabbra felárad és akkor a soroksári ágban az oldalfolyás megindul, azzal egyidejűleg a jégtömegek is oda tódulni, de a bukógát tetején kezdetben csak csekély mélységű vizben bizonyosan fenakadni, és igy a viz folyását mindinkább eltorlaszolni fognák, vagyis igy az óhajtott oldalfolyás mindjárt kezdetben meghiúsulván, a netalán beállható árvizveszély idejében az már többé nem volna eszközölhető, — de különben is, mihelyt a promontori ágnak kibővítése erélyesen és gyorsan végrehajtva lesz, a bakógát mint állandó mű feleslegessé válnék: mindezeknél fogva a műszaki bizottság egyhangúlag kimondotta, hogy a külföldi szakértők által javasolt bukógátak rendszerét nem pártolja, és hogy azoknak létesítését nem ajánlja. Tájékozás végett mindamellett elkészítette a műszaki bizottság a külföldi szakértők által ajánlott bukógátnak ide csatolt tervezetét is, mely szerint annak netaláni elkészítése megközelítőleg kerülne összesen 1.000,000 frtba. A külföldi szakértők eme véleménye ellenében van szerencséje a műszaki bizottságnak a vámházon aluli dunaszabályozás körül eszközlendő végleges munkálatok iránt következő javaslatát előterjeszteni: Konstatáltatott ugyanis a promontori ágban 1832., 1836., 1874. és 1877. években tett keresztszelvény-mérésekből, hogy a promontori dunaág az elágazástól kezdve Battáig keveset, helyenként semmit, — Battától Ercsényig meglehetősen, — Ercsitől lefelé pedig aránylag jól, azaz szélességben évenként mintegy egy öllel, és mélységben évenként átlagosan 2—3 hüvelykkel (5 — 8 centiméter) képződik, valamint továbbá, hogy a soroksári dunaág elzárása óta volt 1876. évi legnagyobb jégmentes árviz, mely Budapest alatt 0 fölött 23 láb, 1 hüvelyk, 0 vonal {7.296 méter) magasságot elért, 3 lábbal (O.948 méter) felduzzadva volt, tehát akadálytalan lefolyhatása esetében ezen árviz tulaj donképen csak 20 láb (6.322 méter) magasságot elért volna 17*