Képviselőházi irományok, 1878. XVII. kötet • 774-801. sz.

Irományszámok - 1878-774. A Horvát-Szlavon-Dalmát országokkal megújitandó pénzügyi egyezmény ügyében kiküldött országos bizottság jelentése

774. szám. 83 h^gyji magyar országos bizottság: „ne vegye a pénzügyi viszonyok megújításának alapjául az 1868. évi XXX. t. ez. 12-ik szakaszát, hanem fogadja el azon egyedül ^igazolt, a két ország államjogi viszonyának és Horvátország adó­képességének megfelelő elvet, melyet az eddigi regnicolaris küldöttségek is kétszer gyakorlati­lag végrehajtottak: hogy t. i. a Dalmát-, Horvát­és Szlavonországok közjövedelmének felosztásá­ban mindenekelőtt belső autonómiájuk szükség­leteinek fedezése vétessék tekintetbe, a fölösleg pedig jövőre is a közös kiadások fedezésére fordittassék". A mennyiben ezen indítvány az 1868. évi XXX. t. ez. 12. §-ban foglalt kulcsnak, illetőleg a kulcscsal együtt a 11. §-ban kifejezett elvnek egyszerű mellőzését kivánná: a magyar orsz. bizottságnak lehetetlen ez inditványnyal, s még kevésbé lehetséges az indítványt támogató érve­léssel egyetértenie. Az 1868: XXX. t. ezikk a Magyarország és a társországok közti pénzügyi egyezmény élére azt a Horvát-Szlavonországok által is jogosnak elismert alapelvet állította, hogy a társországok adóképességük arányában volnának kötelesek a közös költségekhez járulni. Felállí­totta pedig ez elvet annak daczára, hogy egy­előre nem volt szándékában azt tényleg érvé­nyesíteni ; sőt tekintettel a fennforgó viszonyokra azonnal egy más kivételes elvet fogadott el a társországokkal való pénzügyi viszonynak ideig­lenes alapjául. De mindamellett is felállitandó­nak vélte amaz alapelvet azért, mert egy elvál­hatlan állami közösség keretében időnkint vál­tozó, de folyton megújítandó pénzügyi viszony­nak végső jogos alapját nem vélte egyebütt fel­találhatónak, mint az állami közösség minden tagjának azon kötelezettségében, hogy mind­egyik adóképessége arányában tartozzék a közös terheket viselni. Ezen elvnek megvalósítása ké­pezi a társországok és anyaország közti pénz­ügyi viszony természetes fejlődésének czélját; de ezen elv képezi a viszonyoknak odafejlődé­séig is, az ideiglenesen alkalmazandó kivételes elveknek egyik szabályozó elemét, melynek a n*

Next

/
Oldalképek
Tartalom